Bezárják a Manasz támaszpontot
Az amerikaiakat meglepte a döntés. Közben a kirgiz kormányszóvivő tegnap bejelentette azt is, hogy a bezárási javaslatot már a parlament elé terjesztették. Az USA biskeki nagykövetsége szerint nem kaptak értesítést a bezárásról, és továbbra is tárgyalnak a kirgizekkel a támaszpontról. David Petraeus tábornok januári, a térségben tett útja során találkozott kirgiz vezetőkkel is, de nem volt szó a támaszpont bezárásáról. Ugyanezt erősítette meg lapunknak adott januári interjújában Roger A. Brady tábornok, az USAFE, az Európában állomásozó amerikai légierő, és a NATO-légierő parancsnoka.
A régió egyébként sosem látott mértékű amerikai katonadiplomáciai tevékenység színhelye, tavaly év végén Petraeust megelőzve Duncan McNabb tábornok, az amerikai hadsereg szállítási parancsnoka (hozzá tartoznak az egész világon a szárazföldi, vízi, légi utánpótlási útvonalak) járt Kazahsztánban. Szó van róla, hogy Almati átvenné vagy kiegészítené Manasz szerepét. A kazahok, akik az amerikaiakkal sokkal jobb viszonyban vannak, mint a kirgizek, azonban óvatosak, eddig nem kötelezték el magukat nagyobb szerepvállalás mellett, Almati egyelőre nem több az amerikaiak számára, mint tartalék repülőtér.
Manasz bezárása két szempontból is nagyon rosszul jön most az amerikaiaknak: 1. Az Obama-kormányzat jelentősen növelni akarja Afganisztánban az amerikai katonai jelenlétet, amelynek támogatásában nagy szerepet játszott a Manasz, a régióban az egyetlen megmaradt bázisa. 2. A régió, Közép-Ázsia szerepe nő, mint az Afganisztánban tevékenykedő nemzetközi koalíciós erők, az USA (ISAF, OEF) alternatív ellátási útvonala.
Friss hír, hogy a két fő, Pakisztánon át Afganisztánba vivő utánpótlási útvonal egyikét a tálib/al-Kaida-támadások miatt ideiglenesen le kellett zárni.
Manaszban állomásozik az USA 376. légi szállítási ezrede, mintegy 1000 amerikai katona, emellett spanyolok és franciák is szolgálnak ott, légi üzemanyag-utántöltő gépeket (C-130, C-135FR) üzemeltetve, támogatva az Afganisztánban működő ISAF-erőket.
Magyar üzletembereket vinnének Afganisztánba
Elkezdtünk az Afganisztánnal kiépítendő üzleti kapcsolatokon is gondolkodni, a tervek szerint üzletemberekből álló delegáció utazna ki, és jönne Magyarországra - emelte ki Göncz Kinga külügyminiszter tegnap az afganisztáni tartományi újjáépítési csoporttal (PRT) foglalkozó kormánybizottság ülése után. Göncz kitért arra is: bár eredetileg Magyarország 2009 októberéig vállalta a PRT vezetését az észak-afganisztáni Baghlan tartományban, elkezdték a meghosszabbítás előkészítését. Mint mondta, nyáron várható az ügyben kormánydöntés.
A guantánamói fogolytábor felszámolásával kapcsolatban elmondta: Magyarország nyitott arra, hogy megvizsgálja foglyok befogadásának lehetőségét. Hangsúlyozta: erről európai uniós kereteken belül is dönteni kell, ami hónapokat vesz igénybe. Tegnap a guantánamói foglyok befogadására kérte az Európai Parlament állásfoglalásában az Európai Unió tagállamait. (Z. E.)
