Dragnea elődje, Gabriel Oprea húsz napig töltötte be a belügyminiszteri tisztséget. Oprea azért volt kénytelen lemondani, mert az őt jelölő Szociáldemokrata Párt (SZDP) megvonta tőle a bizalmat azt követően, hogy a belügyi hírszerzés (DGIPI) élére egy vitatott múltú rendőrtisztet nevezett ki. A belügyi hírszerzés vezetése komoly feszültségeket okozott korábban is, mind az SZDP-ben, mind pedig az SZDP és a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) alkotta bukaresti nagykoalícióban, hiszen ezt a struktúrát az egymást követő román kormányok rendszerint politikai ellenfeleik megfigyelésére használták.

Bukaresti források szerint Dragnea lemondásának valódi oka is a DGIPI vezetőjének személye körül keresendő. Saját pártja, az SZDP, ugyanis Ionel Georgescut kívánta a belügyi hírszerzés élére juttatni, belügyi államtitkárnak pedig Mincu Silvestrut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt tábornokát. Ezt azonban Dragnea ellenezte. Úgy döntött, az SZDP-n belüli egyes érdekköröket képviselő két személlyel nem kíván együttműködni.

Mircea Geoana SZDP-elnök elismerte, hogy Dragneát nem bírta jobb belátásra bírni, és közölte, hogy pártjának "rövid listáról" kell a lemondott tárcavezető helyettesét kiválasztania.

Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke úgy vélekedett, hogy az SZDP feltalálta a "kéthetes belügyminiszterséget", hogy a mandátum végéig valamennyi szocdem párttag a belügyi tárca élére kerülhessen.

Romániának kedvez a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) kedden nyilvánosságra hozott ítélete a Kígyó-sziget körüli, kőolaj- és földgáztartalékokban igen gazdag kontinentális talapzatának elosztásában. Ukrajna és Románia már 42 éve vitatkoztak a mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi nagyságú kontinentális talapzat és kizárólagos gazdasági övezet elosztásáról. Kijev azt állította, hogy a Kígyó-sziget saját területéhez tartozó lakott sziget, Bukarest viszont azt, hogy lakatlan, és nem is sziget, csupán tengeri szikla, amely esetben az ukrán résznek a szárazföldtől kell számítania felségvizeit és az őt megillető kontinentális talapzati területet. A döntés értelmében Románia a 12 ezer négyzetkilométeres talapzat több mint háromnegyedét kapta meg, azaz 9700 négyzetkilométernyi talapzatot, és Bukarestet illeti meg a tenger alatti szénhidrogénkincs több mint 70 százaléka. Ez becslések szerint 70 milliárd köbméter földgázt és 12 millió tonna kőolajat jelent.