A mesterséges hold 1-3 hónapig kering Föld körüli pályán, majd visszahozzák Iránba, hogy a fedélzeti műszerei által rögzített adatokat felhasználják a későbbi kísérletekhez. (A következő rakétaindítást nyárra tervezik.) Irán ezzel belépett azon hatalmak igen szűk táborába, amelyek képesek objektumokat Föld körüli pályára állítani, majd azokat visszahozni.

Nyugaton aggodalommal fogadták a hírt, amelyet sokan az iráni fegyverkezési programmal hoznak összefüggésbe. Elsőként Franciaország reagált, nyugtalanságának adva hangot, majd Nagy-Britannia is hasonló állásfoglalást tett közzé. Ma hat állam (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) képviselői tárgyalnak Németországban a nukleáris fegyverekről, a tanácskozáson várhatóan Irán is szóba kerül. Teheránban az ország vezetése az iszlám, az igazság és a béke irányában tett lépésként értékelte az eseményt, amelyet az 1979-es "iszlám forradalom" harmincadik évfordulójára időzítettek.

A műhold Föld körüli pályára állításával Irán bebizonyította, hogy a Föld elvileg bármely pontjára képes eljuttatni egy több száz kilós szerkezetet (amely lehet polgári, vagy katonai célú). Nem is annyira a hordozórakéta teljesítménye lepte meg őket, hanem Irán képessége, hogy visszajuttassa a Földre a műholdat. Ez azt jelentheti, hogy birtokában van mindannak a technikai tudásnak, amely képessé teszi egy több száz kilogrammos szerkezetnek az űrben való manővereztetésére, az irányváltoztatás koordinálására, a szerkezet a Föld egy adott pontjára való leszállítására. Ami technikailag nagyon hasonló ahhoz, mintha egy rakéta-robbanófejet juttatna el több, a Föld körül tett fordulat után a világ egy adott pontjára. És a stratégiai nukleáris fegyverrendszerek elemeinek (hordozórakéta, irányítórendszer és nukleáris robbanófej) gyors fejlesztése aggasztó kombináció.

Az iráni űrtechnika újabb látványos előrelépése vélhetően befolyásolja majd az Európába tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer telepítése körüli vitákat is. Az Obama-adminisztráció még nem alakította ki álláspontját, de vannak, akik szerint nem olyan elkötelezett hívei az elsősorban az Iránból felbocsátandó, Európát, az USA-t támadó interkontinentális ballisztikus rakéták lelövésére Cseh- és Lengyelországban telepítendő rendszernek, mint a Bush-kormányzat volt.