Több európai országra kiterjed már a tiltakozáshullám, amely pár hete a balti államokban és Bulgáriában vitte a helyi parlament ellen a tüntetőket. Ezekben az országokban a fő ok a kormányokkal való elégedetlenség volt. Akár jobb-, akár baloldali színezetű kabinetek vezetik az országot, többnyire nehezen birkóznak meg a pénzügyi válság következményeivel. Ahogy kipukkadtak a hitel- és ingatlanbuborékok és a felfokozott kereslet, a kormányok adóemelésekről és más megszorításokról döntöttek. Eközben tízezrek kerültek az utcára.

Sevillában is a munkahelyek védelmét követelték a tüntetők

A munkanélküliség és a visszaesés következményei nem kerülik el a fejlettebb nyugati tagállamokat sem. Franciaországban két és fél millióan sztrájkoltak a munkahelyek védelmét és béremelést követelve. A szakszervezeti vezetők kiemelték: első alkalommal egyesült az ország nyolc föderációja Nicolas Sarkozy elnök gazdaságpolitikája ellen tiltakozva.

Nagy-Britanniában a gyengülő font mellett a munkahelyek is veszélybe kerültek. Több ezer energiaipari munkás azért tüntetett a hét végén, mert egy fejlesztést olasz alvállalkozókra bíztak, és olasz és portugál dolgozókkal akarják elvégeztetni. Nagy-Britanniában, amely egykor a "világ műhelye" volt, a gépkocsigyártás maradt gyakorlatilag az egyetlen gyáripar. Ezt pedig különösen veszélyezteti a keresletcsökkenés.

A tavaly év végi görög tüntetéssorozatot a rendőri brutális provokálta ki. A legutóbbi tüntetéseket, határblokádokat a mezőgazdasági termelők az alacsonyan tartott árak miatt folytatták. Újabb feszültséget okoz Görögországban az ifjúsági munkanélküliség és a turizmus visszaesése is.

Több orosz városban - így Moszkvában és Vlagyivosztokban is - tüntettek amiatt, hogy globális válság már a legelesettebbeket érinti Oroszországban. Sokan a tíz évvel ezelőtti orosz pénzügyi válság idejéhez hasonlítják a mostani körülményeket. Akkor a cégek képtelenek voltak kifizetni a béreket.

Most viszont az orosz termékek és nyersanyagok iránti kereslet csappant meg. A megélhetési válság az úgynevezett monokulturális városokat fenyegeti, ahol gyakorlatilag mindenki egyetlen monopóliumtól függ. A News.ru orosz internetes újság szerint több mint négyszáz településről, összesen 25 millió emberről van szó. Az orosz elemzések azt írják: amennyiben a központi kormányzat nem talál módot a fizetés nélkül maradó munkások megsegítésére, akkor éhséglázadások törhetnek ki.

Az orosz államkasszára is szűkös idők járnak: az olajárak zuhanása Moszkvát érzékenyen érinti. Eddig csak a nagyhatalmi terveket veszélyeztette a pénzhiány. Most a belső békét, a Putyin-Medvegyev-kurzus hatalmát is fenyegeti a pénzügyiből politikaivá válható válság.