- Ez rendkívüli esemény az ország és minden pravoszláv nemzet számára - jelentette ki a húszmillió muzulmánt is állampolgárai között tudó, magát világiként meghatározó orosz állam vezetője.

Az ünnepségen a kormányfő, Vlagyimir Putyin is megjelent.

Rendhagyó volt a helyszín is, ugyanis a 62 éves Kirill, aki az elmúlt húsz évben az orosz pravoszláv egyház külügyeiért felelt, az első, akit a moszkvai Megváltó Krisztus- székesegyházban emeltek pátriárkává. (A XIX. században épült, majd a harmincas években lerombolt templom tíz éve épült fel újra.)

Kirill pátriárka első beszédében Medvegyevhez hasonlóan az állam és az egyház együttműködésének fontosságáról szólt, valamint az orosz egyház külső határainak megőrzéséről. - Ez azután vált elsődlegessé, hogy a történelmi Oroszország területén új független államok alakultak. Tisztelve önállóságukat az egyháznak biztosítania kell az új államok népei közötti lelki és szellemi kötelékeket, megvédve azt az értékrendet, amelyet a Szent Oroszország pravoszláv civilizációja jelent - mondta a Kirill. A pátriárka ezzel közvetve annak az ukrán törekvésnek az elutasításáról szólt, amelynek célja egy Moszkvától független ukrajnai patriarchátus létrehozása.

Kirill pátriárka és Medvegyev elnök

A moszkvai patriarchátus 1589-ben jött létre. Önálló szerepet csak a XVII. század első felében játszott, Nagy Péter idején azonban lényegében az orosz állam alárendelt szervévé vált. Ezt erősítette meg, hogy 1700-1917 között nem is pátriárka, hanem egy kollektív szervezet, a Szent Szinódus állt az egyház élén. A pátriárka tisztségének visszaállítása a bolsevik hatalomátvétel után vált lehetővé, amely hol tiltotta, hol tűrte az egyház működését. A posztszovjet Oroszországban 1990 után, II. Alekszij vezetése alatt az egyház külsődleges szerepe erősödött, erős állami támogatás mellett, amelynek látványos jele Medvegyev aktív szereplése volt a beiktatáson.

Legális és tiltott tüntetések Oroszország-szerte

Betiltott ellenzéki és engedélyezett kormánypárti tüntetések zajlottak Oroszország-szerte a hét végén.

Moszkvában félszáz ellenzékit vettek őrizetbe szombaton, köztük a Garri Kaszparov vezette Másik Oroszország mozgalomban tevékenykedő, betiltott Nacionálbolsevik Párt (NBP) első emberét, Eduard Limonovot. - Csupán azt a jogunkat akarjuk visszaszerezni, hogy legális formában az utcán is kifejezzük véleményünket - mondta lapunknak az NBP vezetője, akit egy napig tartott őrizetben a rendőrség. A többi elfogott aktivista ügyével csak ma kezd foglalkozni a moszkvai kerületi hatóság.

Az ellenzéki akciók ellensúlyozására az Egységes Oroszország párt a hét végén a kormány intézkedéseit támogató megmozdulásokat szervezett több mint húsz városban. A moszkvai rendezvényen ötezer fő - elsősorban egyetemista - vett részt, kiállva Medvegyev és Vlagyimir Putyin mellett. Az elnök és a kormányfő portréit, illetve egy "Nép, Medvegyev, Putyin: együtt győzni fogunk!" feliratú transzparenst emeltek a magasba.

Vasárnap emellett egy háromszáz fős ellenzéki megmozdulás is zajlott Moszkva belvárosában. A nagy hidegben a szokásosnál kevesebb rendőr jelent meg az elkerített tüntetők körül, akik a két hete a nyílt utcán lelőtt Sztanyiszlav Markelov ügyvédre és a vele együtt megölt fiatal újságírónőre, Anasztaszija Baburovára emlékeztek, követelve a gyilkosság mielőbbi felderítését. Az ellenzék a csecsen vezetést, vagy a térségben szolgáló egykori orosz tisztek egy csoportjának akcióját sejti az ügy mögött. (Ny. G.)