Ausztria segít az orosz kémeknek?
Az ügy nagy belpolitikai vihart kavart. Umar Israilov - aki 2004-es Ausztriába menekülése előtt jó ideig Razman Kadirov, az oroszbarát csecsen elnök egyik testőre volt - a gyilkosság előtt hiába kért az osztrák rendőrségtől személyi védelmet, arra hivatkozva, hogy állandóan figyelik, és veszélyben érzi magát. Az osztrák rendőrség nem látott okot a segítségre, holott Israilov szerepelt a csecsen államfő likvidálandókról készített halállistáján. Ennek oka egyértelmű: a férfi Kadirov közvetlen közelében szemtanúja volt az emberi jogokat sértő megannyi cselekedetnek, sőt néhány bűnügyről nyíltan beszélt is. Ráadásul egészen fiatalon a felkelők közé tartozott, és csak viszonylag rövid időre szegődött el Kadirov szolgálatába, hogy aztán ismét ellene fordulva külföldre (előbb Lengyelországba, majd Ausztriába) szökjön.
A rendőri védelem kérdésében Maria Fekter belügyminiszter ellentmondásos nyilatkozatokat tett. Előbb cáfolta, hogy ilyen kérés érkezett volna, később mégis elismerte. Az elutasításra azonban magyarázatot adni nem tudott.
A gyilkosság kínos utalás arra, hogy Ausztriában az orosz titkosszolgálat háborítatlanul tevékenykedik, és a csecsen elnök minden jel szerint nyomon követi emigrációba menekült ellenfeleit. Peter Pilz, a Zöldek biztonsági kérdésekben illetékes szóvivője ennél tovább megy: szerinte az osztrák alkotmányvédelem együttműködik az oroszokkal, betekintést enged aktákba, és felvilágosítást nyújt az Ausztriában élő csecsenekről. Utóbbiak (20-30 ezren) rettegésben élnek.
A hírek szerint a háromszáz nevet tartalmazó halállistán ötven ausztriai csecsen szerepel. Ausztriában az itt élő csecsenekről nincs túl jó vélemény, sokukat bűnözőnek tartják. A mostani gyilkosság ennek ellenére felvetette a kérdést: vajon a politikai menekülteknek nem jár-e veszélyhelyzetben ugyanolyan védelem, mint az osztrák állampolgároknak? Az előzetes letartóztatásba helyezett nyolc gyanúsított közül hét elismert politikai menekült, a nyolcadik kérelme még elbírálásra vár.
