Az akció többszörösen is érzékenyen érinti Oroszországot, amely Gluhov azonnali kiadatását követelte Tbiliszitől. A grúz fél viszont a tizedesre bízza a döntést, akinek állampolgárságot is kínált.

Grúzia és Oroszország tavaly augusztusban keveredett fegyveres konfliktusba, miután a grúz erők fegyverrel próbálták visszaszerezni az irányítást a dél-kaukázusi országhoz tartozó, de orosz támogatás mellett másfél évtizede lényegében független Dél-Oszétia felett. Válaszul az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a térséget, majd (Abháziával együtt) Moszkva elismerte a terület függetlenségét.

Az "éhező orosz katona" okozta presztízsveszteségen túl kellemetlenséget okoz, hogy Gluhov sorkatona, noha a konfliktuszónákban csak hivatásos katonák tartózkodhatnának. Ráadásul az Ahalgori körzetébe rendelt Gluhov állítása szerint az egységét már júliusban átdobták Dél-Oszétiába, tehát a grúz fegyveres beavatkozás előtt - amit azonban Moszkva visszautasít.

- Évente negyvenezren lépnek meg hosszabb-rövidebb időre a hadseregtől, miért éppen ez az eset ne lenne igaz? - tette fel a kérdést lapunknak a Katonaanyák Bizottságainak Oroszországi Szövetségét vezető Valentyina Melnyikova. A jogvédő szerint a feltételek országszerte siralmasak. Igaz, néhol javultak a körülmények, több helyen "megszűntek a pottyantós vécék, és a vizet is bevezették a laktanyákba". - De Rjazanyban, Orenburgban még most is sátrakban laknak a katonák - említett példát Melnyikova.

- Ha más ország lett volna a közelben, akkor oda mentem volna. Nem politikai indíttatásból választottam Tbiliszit - mondta az Echo Moszkvinak telefonon Gluhov, hangsúlyozva, hogy nyilatkozatait önként tette. - Akkor megyek csak vissza, amikor majd emberségesen bánnak a katonákkal - tette hozzá Gluhov.

Cáfolja Moszkva a rakétatelepítés elindítását

Az orosz vezérkar névtelen forrása szerint Moszkva leállította, a védelmi minisztérium szerint viszont el sem kezdte Oroszország az Iszkander rakéták telepítését a kalinyingárdi körzetbe. A 280 kilométer hatótávolságú, nem ballisztikus rakéták telepítéséről először Dmitrij Medvegyev beszélt tavalyi elnöki beszédében - arra az esetre, ha az Egyesült Államok megvalósítaná a Csehországba és Lengyelországba tervezett rakétaelhárító rendszerét. Az államfő meglepő módon Barack Obama amerikai elnökválasztási győzelmének másnapján szólt a konkrét válaszlépésről, noha az új demokrata elnök éppen a 2013-16-ra befejezendő projekt felülvizsgálatát javasolta. Az orosz fél kedvezően fogadta Obama bejelentését, ezért is cáfolta a telepítés leállításáról szóló, félreértést okozó hírt - hangsúlyozva, hogy még előzetes lépéseket sem tett a rakéták elhelyezésére. (Ny. G.)