Hosszú erőlködés lesz ez, és őszintén szólva úgy gondolom, nagyon óvatosnak kell lennünk a célokkal kapcsolatban, amelyeket önmagunk elé kitűzünk Afganisztánban - mondta az amerikai szenátus fegyveres erőkért felelős bizottsága előtt Robert Gates, immár az Obama-adminisztráció védelmi minisztereként. Egyúttal önmagát is finomhangolta, kijelentve: "Nem kétséges, hogy Afganisztán az előttünk álló legnagyobb katonai kihívás." Ez a Bush-korszakhoz képest - amelyben az utóbbi években Gates szintén a Pentagon élén állt - jelentős hangsúlyváltás az iraki hadszíntér rovására.

Noha az Egyesült Államok a késő tavasztól kezdve újabb csapaterősítést hajt végre Afganisztánban, három harcoló dandárt, 10-12 ezer főt kiküdve, Gates "mélyen szkeptikusnak" mondta magát a létszám további növelésével kapcsolatban. Mint hozzátette, az afgán hadseregnek és rendőrségnek magának kell átvennie a vezető szerepet, hogy a helyi lakosság ne forduljon az amerikaiakkal szemben.

Jelenleg az USA 36 ezer katonája szolgál az országban (az Irakba vezényelt állomány negyede), a parancsnokok viszont legalább harmincezres erősítést kértek. Gates arra is utalt: senkinek nincs a világon ideje, türelme és pénze arra, hogy egyfajta közép-ázsiai Kánaánt teremtsen. Fontosnak mondta a tálib lázadók elleni harcot, de elismerte, hogy a civil áldozatokat szedő légitámadások különösen hátraltatják az előrelépést. Szerinte a hadseregnek az ilyen esetekben azonnal önkritikát kell gyakorolnia, nem pedig várnia a vizsgálat lezárulására.

Mike Mullan tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke egy keddi, washingtoni rendezvényen - amelyre lapunk is meghívást kapott - azt mondta: az elmúlt évben negyven százalékkal nőtt Afganisztánban az öngyilkos merényletek és az út menti robbantások száma. A tálibok szerinte megfélelmlítik a lakosságot, az iszlám harcosok folyamatosan jönnek át a pakisztáni határon. Mullan megerősítette: az amerikaiak (igaz, kísérleti jelleggel) a helybéli civileknek is fegyvert osztogatnak, de a tengernagy maga sem véli úgy, "hogy ez lenne a megoldás". Sőt az is lehet, hogy az egész katonai stratégia nem az.

Meglepetést keltve, és a katonai vezetés tehetetlenségét érzékeltetve egy kérdésre - mivel magyarázható a visszaesés, az afganisztáni helyzet egyértelmű romlása - Mullen az ellenséget, a talibánt nevezte meg. Utalt arra, hogy a korrupció nagyban akadályozza az előrelépést. Mullen elismerte: "még közelében sincsenek" a helyi rendőrség megfelelő biztonsági képességeiben kitűzött célnak.

Karzai afgán elnök. Az amerikai hadsereg visszavett a célokból