A pénzügyi válságból kerekedett súlyos gazdasági krízis tompításának lehetőségeit keresve talált az Európai Bizottság az uniós büdzsében ötmilliárd euró el nem költött pénzt, amelynek sorsa felől kikérte a tanács és az Európai Parlament véleményét. A két intézmény konkrét terveket kért, amelyekkel szerdán a bizottság elő is állt, és a márciusi EU-csúcs dönthet is róluk. Remélhetően a parlamenten is gyorsan átfutnak az ügyek, így a bizottsági szóvivő szerint akár már a nyáron lehet a pénzt költeni. A cél ugyanaz, mint a 200 milliárd euróra rúgó csomag esetében. Gyors intézkedésekkel mérsékelni a válság hatásait, de egyben javítani Európa versenyképességét, beruházni a korszerű iparágakba, a klímavédelembe, az energiabiztonságba és -hatékonyságba. Az ötmilliárd eurós talált keretet is így használná fel az Európai Bizottság, de a januári újabb orosz-ukrán árvitából keletkezett gázhiány még inkább a belső hálózatok összekötésére terelte a figyelmet. Uniós szinten ötmilliárd euró nem nagy pénz, a magyar nemzeti összterméknek öt százaléka, mégis késhegyig menő vita dúlt róla a tagországok között. A tegnap közzétett javaslat 1,5 milliárdot a vidékfejlesztési célokra költene el.

A vidékfejlesztésen belül egymilliárdot az információs társadalom formálására, pontosabban a széles sávú internet kiépítésére szánna, míg 3,5 milliárdot energiatervek megvalósítására. Ebből 1,75 milliárd jutna a gáz- és elektromos vezetékekre, félmilliárd a szélerőművekre, 1,25 milliárd öt szén-dioxid-befogó és -tároló beruházás kivitelezésére.

Magyarország három tervben érdekelt. Egyrészt a Nabucco-konzorciumban szereplő országcsoport tagjaként számíthat arra, hogy a finanszírozás előkészítése céljából az Európai Beruházási Bank 250 millió eurót kap. (Az Európai Bizottság tegnap hivatalosan is javasolta, hogy a gazdaságélénkítési program keretében az EU támogassa 250 millió euróval a Nabucco gázvezeték építését.) A részt vevő cégeknek maguknak kell előteremteniük a hitelt, és az unió ilyen közvetett módon nyújt segítséget. Közvetlenül viszont támogatja 25 millióval a magyar-szlovák gázvezetékrendszer összekötését (Nagykürtös-Balassagyarmat) és 30 millióval a magyar- román kapcsolat megteremtését.

A magyar-román vezeték építését már megkezdték, a szlovák tervei pedig már elkészültek. A Molhoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. 2008 elején állapodott meg a román Transgazzal a két ország gázvezetékének összekapcsolásában Algyő és Arad között. A korábbi tájékoztatás szerint a vezeték magyar szakaszának beruházása mintegy kilencmilliárd forintba kerül. Ezenkívül még számos összekötő vezeték építését karolja fel a bizottság Európa-szerte.

Kovács László, az unió adóügyi biztosa a bizottság ülése után azt mondta, hogy a támogatandó beruházásokról nagy vita volt. Magyarország három javaslatot nyújtott be, ebből a bizottság a fenti kettőt támogatta, a gyorsan megvalósítható magyar-horvát összeköttetés azonban (amely a horvát határtól az alföldi elosztó központig több mint 200 kilométer vezetéket jelentene, és lehetővé tenné az ellátás biztosítását a horvát Krk szigeten épülő folyékony gázterminálból) nem kapott helyet a listán, pedig szerinte 2011-ben akár már folyhatna is a gáz azon a vezetéken. Az elfogadott lista a tagországok minisztereinek tanácsa elé kerül, amely igyekszik majd a különböző nemzeti érdekeket összeegyeztetni.

A szélerőműprojektekből a britek, a németek, a dánok, a hollandok és az írek veszik ki részüket, míg a szén-dioxid-befogó kísérleti létesítményekből a britek, a németek, a hollandok, a lengyelek és a spanyolok jöttek ki jól. Ez a felsorolás is érzékelteti talán, miért lehettek viták a pénzosztás körül, és hogy végül mely országok állhattak fel igazán elégedetten.