A muzulmán világ tele van rendkívüli emberekkel, akik egyszerűen élni akarják az életüket, és gyerekeiknek jobb életet akarnak biztosítani... Az a feladatom, hogy elmagyarázzam: az amerikaiak nem az ellenségeik - szögezte le Barack Obama az első formális elnöki interjújában. Ezt az al-Arabiya, dubai székhelyű angol nyelvű arab televízió tudósítójának adta a Fehér Házban. A hivatalát egy hete elfoglalt elnök középső neve Hussein, és apai felmenői közül sokan az iszlám hívei voltak (ő maga keresztény), óvatosan, de elhatárolódott a Bush-kormánynak a "terror elleni háború" jegyében használt nyelvezetétől is. - Számít a nyelv, amelyet használunk. Meg kell értenünk, hogy vannak szélsőséges szervezetek - akár muzulmánok vagy egyéb felekezetűek a múltban -, amelyek a hitet az erőszak igazolására fogják felhasználni. Nem kezelhetünk vastag ecsettel egy vallást az erőszak okán, amelyet a nevében követnek el - mondta Obama. Korábban pedig arról beszélt, elnöksége első száz napjában ellátogat valamely iszlám országba. A részben Indonéziában felnőtt Obama attól azonban ezúttal elzárkózott, hogy megnevezze: hol mondja majd el első külföldi beszédét. - Az iszlám világban utazva azt akarom majd hirdetni, amit magam megértettem: a vallásra való tekintet nélkül - márpedig Amerika muzulmánok, zsidók, keresztények és nem hívők országa - az embereket közös remények és álmok kötik össze - fogalmazott az elnök. Az interjúra éppen akkor került sor, amikor a Közel-Keletre indult George J. Mitchell, az Obama-adminisztrációnak a térségért felelős különmegbízottja. Az egykori demokrata szenátor, aki korábban az észak-írországi békemegállapodás felett is bábáskodott, Izrael, a palesztin autonómia, Jordánia, Egyiptom és Szaúd-Arábia mellett Londonba és Párizsba, esetleg pedig Isztambulba is eljut első körútján. - Az Egyesült Államok nagyon is gyakran azzal kezdi, hogy diktál; a múltban is így tette egyes ügyekben. Pedig nem mindig vagyunk tisztában a szóban forgó tényezőkkel. Figyeljünk tehát oda. Mitchell minden főbb érdekelttel beszél, majd nekem jelent. Innen kiindulva fogalmazzuk meg majd a konkrét választ - mondta Obama. Az elnök úgy vélte: Washington nem mondhatja meg sem az izraelieknek, sem pedig a palesztinoknak, hogy mi nekik a legjobb. Arra azonban megérett az idő - tette hozzá -, hogy mindkét fél felismerje: az általuk járt ösvény nem vezet felvirágzáshoz és biztonsághoz népeik számára. "E helyett vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz." Thomas Friedman, a The New York Times publicistája vasárnapi vezércikkében azt írta: az utóbbi húsz évben most először hiszi el a fordulatot, miszerint "a huszonnegyedik órában vagyunk", viszont aki megoldja a finoman szólva is összetett feladatot, így megszünteti a palesztin belviszályt, és leállítja az izraeli radikalizálódást is, az mindjárt két Nobel-békedíjat is érdemel.

- Izrael az Egyesült Államok erős szövetségese, és továbbra is az marad. Továbbra is úgy vélem: Izrael biztonsága alapvetően fontos. Egyúttal azonban úgy gondolom: vannak izraeliek, akik felismerik, hogy fontos a békekötés. Készek lesznek az áldozatokra, ha eljön erre az idő, és komoly partnert látnak a másik oldalon - szögezte le Obama. Nem találgatott, hogy mikor lehetünk önálló palesztin állam szemtanúi, de úgy vélte: ez lehetséges.