Az orosz-NATO-megbeszélés egyelőre informális, azonban az augusztusi grúz-orosz fegyveres konfliktus után az elhidegült viszony javulására utal. A konfliktus után a Grúziától elszakadni vágyó Dél-Oszétiát és Abháziát egyoldalúan elismerő Moszkva szerint kedvező jel a kapcsolatok felújítására, hogy a NATO egyelőre elutasítja a szervezet Ukrajnára és Grúziára kiterjedő bővítését. Ezt a Kreml ellenséges lépésnek minősítette. Üdvözlik Moszkvában a lengyel külügyminiszter kijelentését is, amely szerint a NATO és az EU elfáradt a bővítésektől. (A Daily Telegraphnak nyilatkozó Radoslaw Sikorski szavainak súlyát növeli, hogy ő az egyik esélyese a NATO főtitkári posztjának, amelyről idén köszön le Jaap de Hoop Scheffer.)

Az orosz vezetés reményeket támaszt az Egyesült Államok hivatalba lépett új elnökével, Barack Obamával szemben is, bízva abban, hogy a demokraták győzelmével lekerül a napirendről a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi rendszer amerikai terve. (Igaz, az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev éppen hogy csökkentette az amerikai visszakozás lehetőségét azzal, hogy Obama győzelmének másnapján kijelentette: ha Washington ragaszkodik a tervhez, akkor Moszkva válaszul Iszkander rakétákat telepít Kalinyingrádba.)

A korábban az idegenellenes Rogyina (Haza) pártot vezető Dmitrij Rogozin az ősz folyamán már kedvezőbben nyilatkozott a NATO-ról, a Rosszijszkaja Gazetának adott hétfői interjújában pedig kijelentette: a szervezet "nem szörny, amely fenyegeti az országot a hidegháború óta", hanem országok szövetsége, amely a maga módján kívánja erősíteni a biztonságot. Sőt hiányolta, hogy a NATO sosem ajánlotta fel a tagságot Oroszországnak. - Nem mintha az orosz társadalom ezt igényelné. Ugyanakkor ha a NATO kijelentené, hogy amennyiben mi hasznosnak találnánk a tagságot, akkor ők várnak, azt mi üdvözölnénk - mondta.