Humanitárius ügyekben vívódik az unió
Nem érkezett hivatalos kérés az Egyesült Államokból az Európai Unióhoz, hogy segítsen megoldani a guantánamói támaszpont bezárásából fakadó számos humanitárius és jogi ügyet, így a huszonhetek is csupán arról vitáztak a tegnapi rendes ülésükön, hogy milyen kérdések merülnének fel, ha az EU-nak sikerülne egységes álláspontra jutnia, s befogadna néhány tucat embert a kubai támaszponton őrzöttek közül. Ez derült ki az elnöklő Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter esti sajtóértekezletén, ahol jelezte: a következő hetekben, hónapokban ez még sok fejtörést okoz majd az uniós tagországok diplomáciájának.
Az EU melegen üdvözölte Barack Obama új amerikai elnök egyik első döntését, ám abban már megoszlanak a vélemények, hogy valóban kell-e segíteni. A hollandok például azt mondják, ez az amerikaiak problémája, oldják meg ők. Portugália viszont uniós állásfoglalást sürget. Franciaország szerint hatvan embert be lehetne fogadni. Olyanokat, akiknek hátterét tisztázták, de akiknek esetleges hazatérésük után meghurcoltatással kellene szembenézniük.
- Uniós véleményt kell kialakítani, hiszen az EU-n belül szabad a polgárok mozgása, így nem hagyható teljes mértékben tagállami hatáskörben, hogy az egyes országok esetleg kiket fogadnak be - mondta Göncz Kinga külügyminiszter. Hozzátette: a guantánamói foglyok több csoportba oszthatók. Egyrészt azokéra, akik ítéletre várnak, másodsorban azokéra, akiknek esetében nem bizonyítható a terrortevékenység, s végül azokéra, akiket nem lehet hazaküldeni. A magyar diplomácia vezetője szerint számos jogi - menekültügyi, állampolgársági, a genfi konvencióval összefüggő - kérdést tisztázni kell uniós szinten, míg Budapesten egyeztetni kell a parlamenti pártokkal, s nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. De Göncz azt mondta, Magyarország nyitott, s felajánlotta, átadja a többieknek a kubai menekültek befogadásának tapasztalatait.
A másik nagy kérdéskör a Közel-Keletet fedte le, pontosabban a gázai helyzetet, most elsősorban humanitárius megközelítésben, azaz hogyan lehetne a leggyorsabban segíteni a palesztinokon. A bizottság tegnap 58 millió euró segélyt ajánlott fel, ám azt el is kell juttatni az rászorultakhoz. A vasárnap esti külügyminiszteri vacsorán - amelyen megjelent az egyiptomi, a palesztin, a jordániai, a török és a norvég fődiplomata - is erről volt szó. A tegnap elfogadott álláspont nem említi meg néhány tagország felvetését, hogy ki kellene vizsgálni, vajon nem követett-e el Izrael háborús bűnöket. A két nép két állam elve alapján az EU palesztin nemzeti megbékélésre szólít fel Abbasz elnök vezényletével, mert ez a béke, a stabilitás és a fejlődés kulcsa. A színfalak mögött azonban arról is folyt a vita, hogyan lehetne szót érteni a Hamasszal, amellyel az unió nem tárgyalna, amíg a szervezet le nem mond az erőszakról. Közvetítőként Egyiptom, Törökország és Norvégia jöhet szóba.
Végül a gázválság tanulságai. Az EU szerint mind Oroszország, mind Ukrajna felelős a januári elfogadhatatlan helyzet kialakulásért, ám mindkettővel folytatni kell a stratégiai, illetve a partnerségi tárgyalásokat, hogy Brüsszel befolyásolni tudja az eseményeket, a bizottság pedig szerdán jelenti be, milyen konkrét elképzelései vannak az energiabiztonság viszonylag gyors növelésére, az unión belüli hálózatok összekötésére, amelyre a költségvetésben talált, más célra el nem költött ötmilliárd euró jelentős részét fordítaná.
Nagykoalíciós feszültséget okozott Németországban a guantánamói foglyok esetleges befogadása. Míg Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter és az SPD kancellárjelöltje egyes foglyok befogadásának vizsgálata mellett foglalt állást, Wolfgang Schäuble (CDU) belügyminiszter azzal vágott vissza, hogy egy ilyen kérdés a szövetségi és a 16 tartományi belügyi tárca hatáskörébe tartozik. Schäuble szerint Guantánamo az amerikaiak által kreált probléma, vagyis azt nekik kell megoldani. Steinmeier ezzel szemben azt mondja, az Obama-adminisztráció előbb-utóbb Berlin közreműködését is fogja kérni. A CDU/CSU alapvetően hallani sem akar arról, hogy Németország befogadjon terrorizmussal gyanúsított guantánamói foglyokat, Schäuble ilyesmit azok esetében tart egyedül lehetségesnek, akik korábban a szövetségi köztársaságban éltek. (Berlini tudósítónktól)
