Evo Morales elnök javaslatát elegendően támogatták, bár kevesebbet a vártnál. Ezután az őslakosok intézményes képviseletet kaptak a bolíviai törvényhozásban. Sőt, képviselőik az alkotmánybíróságban is helyet foglalhatnak és közösségeik ügyeiben hagyományaikat követve ítélkezhetnek. A római katolikus vallás megszűnik államvallásnak lenni. Az intézkedés ellen az egyház élesen tiltakozik.

Az indiánoknak 1952 óta van szavazati joguk a dél-amerikai országban. Az új alkotmány 36 őslakos törzsnek és négy ellenzéki tartománynak biztosít autonómiát. Az új alkotmány értelmében a kongresszust multikulturális gyűléssé keresztelik. A szenátust kibővítik az indián törzsek képviseletével.

Morales tavaly az amerikai kábítószer-ellenes hivatal, a DEA ügynökeit is kiutasította országából, hogy így védje Bolívia kokatermesztő hagyományait. Az új alkotmány egyik cikkelyében a kokacserjét, megújuló természeti erőforrásként és a nemzeti örökség részeként nevezik meg.

A bolíviai államfő 65-70 százalékos támogatást remélt az új alaptörvénynek. Az Andokban fekvő ország lakóinak több mint fele valamely indián nép (kecsua, guarani, ajmara) tagja. Bolívia megosztottságát jelzi, hogy az ország kilenc tartományából ötből - ahol jómódú fehérek és meszticek vannak többségben - származik a 40 százaléknyi nem szavazat túlnyomó része. Bolíviában éles a szakadék a földgázban gazdag déli és keleti tartományok, illetve az indiánok lakta felföld között.

Véget ért "a gyarmati korszak" és Bolívia népe újraalapította országát - ünnepelte Morales az alkotmány elfogadását La Pazban. A vasárnap megszavazott alkotmány lehetőséget ad az indián államfőnek, hogy induljon a 2009-es választásokon, és ezzel öt évvel meghosszabbítsa mandátumát.