Luis Moreno-Ocampo argentin főügyész nyitóbeszédében elmondta: a vád szerint Lubanga 2002-ben és 2003-ban szisztematikusan "sorozott be" 15 évnél fiatalabb gyermekeket seregébe, a Kongói Hazafiak Frontjába (UDC). Az utcáról vagy az iskolából rabolták el a gyerekeket, akik néha nem voltak idősebbek 9-10 évesnél. A felcseperedő lányokat pedig a parancsnokok szexuális rabszolgáknak használták. Voltak, akik Kubanga testőrei lettek, de sokakat a frontvonalra küldtek. Aki szökni próbált, arra kegyetlen bánásmód, akár halál is várhatott.

Moreno-Ocampo hangsúlyozta: ezek a gyerekek közül sokan ma is drogfüggők, munkanélküliek, de olyanok is vannak, akik prostituáltak lettek. A Human Rights Watch emberjogi szervezet szerint ma is 2-300 ezer gyermekkatona van a világon, legtöbbjük Afrikában.

A vád első tanúja egy volt gyermekkatona, akit édesapja követ majd. Összesen 34 tanút idéznek be az ügyészek, akik közül többen gyermekként Lubanga egykori seregében szolgáltak vagy testőrei voltak. Az eljárás várhatóan hónapokig tart majd. Az ICC főügyésze a maximálisan kiszabható 30 évhez "közeli" ítéletet kér.

Lubanga azt állítja, hogy csak a kongói tartomány, Ituri békéért küzdött. Az UDC az öt évig húzódó, 2003-ban véget ért háborúban harcolt, amely legalább ötvenezer ember halálát okozta. Öt másik lázadó csoporthoz hasonlóan az UDC fegyveresei is az ásványkincsekben gazdag kongói terület feletti ellenőrzést akarták megszerezni. Lubangát két évvel a háború vége után tartóztatták le ENSZ-békefenntartók, és egy évvel később szállították Hágába.

A 2002 óta működő ICC az első olyan állandó bíróság, amely háborús bűnösök felett ítélkezik. Jelenleg négy országban folytat vizsgálatot: a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában, Szudánban (Darfur ügyében) és a Közép-afrikai Köztársaságban.