A jogszabály január 20-tól valamennyi távközlési cégnek kötelezővé teszi, hogy a telefonbeszélgetést folytató felek számát, a beszélgetés kezdeti és befejezési időpontját, illetve mobiltelefon-beszélgetés esetében az ügyfél földrajzi helyét hat hónapra visszamenőleg rögzítsék. Ugyanígy tárolniuk kell a szolgáltatóknak a szöveges üzenetek küldőit és címzettjeit, az üzenetküldés időpontját és azt, hogy a két fél fizikailag hol tartózkodott, amikor az üzenetváltás megtörtént.

A törvény értelmében március 15-től az internetszolgáltatók is kötelesek valamennyi elektronikus levelezési adatot megőrizni, akárcsak ügyfeleik internethez történő csatlakozásának, illetve kapcsolatbontásának időpontját, az internetes címeiket, az interneten keresztül lebonyolított telefonbeszélgetések adatait, következésképpen a meglátogatott honlapok címét is.

Mindez módfelett felháborította a romániai közvéleményt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke úgy véli, a telefonbeszélgetések adatainak rögzítése és tárolása emberi jogokat sért. Szerinte a hasonlóan az európai irányelvre alapuló német törvényt már viszszavonták.

A hatóságok azzal próbálják nyugtatni a kedélyeket, hogy az adatokhoz csak ügyészek férhetnek hozzá, mégpedig bírói engedéllyel, és csakis azt követően, hogy az adott személy ellen bűnügyi eljárás indult. Sőt, Laura Codruta Kövesi főügyész arról panaszkodott, hogy a korábbi törvényekhez képest a mostani túlzottan szigorú előírásokat tartalmaz az ügyészekre nézve, és akadályozza beosztottainak munkáját.

Az emberek attól tartanak, hogy a jogszabály alapján nem csupán kommunikációik adatait, hanem azok tartalmát is tárolják majd, s azokhoz - a romániai korrupció közepette - bárki hozzájuthat majd. Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter ezzel szemben azt állítja, hogy a szolgáltatóknak nincsenek technikai lehetőségeik a beszélgetések lehallgatására és tárolására.

Az új törvény előírja, hogy a kommunikációs adatok rögzítési és megőrzési költségeit a cégek leírhatják adóalapjukból, tehát ráadásul az egész euródigitális Nagy Testvér-jelenség számláját maga az adófizető állja. Amitől a romániai telefonálók és internetezők - nemkülönben külföldi beszélgető- és levelezőpartnereik - szintén nem lehetnek vidámabbak.