Ünneplés után íróasztal: Barack Obama első döntései
Ünneplés után íróasztal: Barack Obama, aki kedd este tíz beiktatási bálban is táncolt feleségével, munkához látott csapatával. Rahm Emanuel, a Fehér Ház új stábfőnöke pedig a beiktatás után órákkal az időközben Texasba hazautazott George W. Bush utolsó rendeletei végrehajtásának leállítására utasította a szövetségi ügynökségeket. A távozó elnökök az utolsó pillanatban kiadott utasításait "éjfélieknek" nevezik, és a Fehér Ház új lakója szokás szerint felülvizsgálja azokat. A statisztika mégis arról árulkodik: a nagy nekibuzdulás dacára többségük a végén mégis életbe lép.
Az új elnök első, mindjárt nagy hatású döntése a guantánamói támaszponton folyó perek 120 napos felfüggesztését célozza. A katonai ügyészek számára kiadott utasítás indokolásul azt hozza fel, hogy az új elnök a katonai bíráskodás egész rendszerét, illetve magukat a pereket is áttekinthesse. A bírákat és az ügyvédeket ugyanakkor nem köti. Bár az utasítást az Obama-kormány első lépésének tartják abban az irányba, hogy bezárja a bázist, az érintettek egyelőre nem láthatják az alagút végén a fényt, viszont a felfüggesztés négy hónappal meghosszabbíthatja fogságukat. - Jó lépés ez a helyes irányba, de továbbra is úgy véljük: minden vád feltétel nélküli visszavonása, illetve e romlott rendszer leállítása indokolt - nyilatkozta Jamil Dakwar, az Amerikai Polgárjogi Unió emberjogi programigazgatója. - Vége a történetnek. Nem akarok többet mondani - fogalmazott a The Washington Post internetes kiadásának egy Pentagon-illetékes, neve elhallgatását kérve, ugyanis a védelmi minisztériumban nyilatkozattételi tilalmat rendeltek el.
Mint korábban megírtuk, a továbbra is Robert Gates vezette tárca hetek óta terveket készít a bezárásra. - Annak hét éve után, hogy Bush felhasználta a félelmet és az idegengyűlöletet ennek a katasztrofális és szükségtelen háborúnak a megindítására, illetve a legalapvetőbb amerikai jogok aláásására, felüdítő volt azt hallani, hogy Obama elutasítja "a biztonságunk és eszményeink közötti hamis választást" - írja szerdai vezércikkében a The New York Times. A guantánamói bázison a figyelem most az ún. szeptember 11-i "ötök" ún. összeesküvési perére irányul, amelynek előzetes, tárgyalás előtti meghallgatási szakasza zajlik. Michael V. Hayden, a CIA távozó igazgatója elismerte, hogy ennek fővádlottját, Hálid Sejk Mohamedet, aki Oszama bin Laden helyett magát nevezte a szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzőjének, a vízbe fullasztás határát súroló módszerrel hallgatták ki. Ezt kínzásnak tartják, mint Eric Holder, a leendő igazságügy-miniszter minapi, szenátusi meghallgatásán el is ismerte. Szintén a napokban ismerte el egy magas rangú illetékes, hogy egy szaúdi foglyot is kínoztak a bázison.
A Bush-kormány se kiköpni, se lenyelni nem tudta Guantánamót, ahová hét évvel ezelőtt érkeztek az első foglyok Afganisztánból. Az összesen csaknem 800 fogolyból több mint 550-et kénytelenek voltak elengedni, és a most ott lévő 255-ből is 60 a szabadon bocsátandók listáján szerepel. Obama nemrég utalt rá, hogy a felszámolás teljes folyamata akár egy évig is eltarthat. Az egyik gondot az okozza, hogy az USA a szabadon bocsátandókat nem akarja saját területére engedni, de saját szabályai szerint szülőföldjükre sem küldheti őket vissza, ha ott kínzás várhat rájuk. Portugália után Svájc egyértelműen jelezte, hogy kész megfontolni itteni foglyok átvételét.
Barack Obama szerdán felhívott telefonon több közel-keleti vezetőt, köztük Mahmud Abbasz palesztin elnököt, akinek azt ígérte, hogy minden erejével munkálkodni fog a tartós közel-keleti békén. Obama a beszélgetésben emlékeztetett arra, hogy Abbasz az első külföldi vezető, akit a beiktatása után felhívott. A hívással Obama betartotta azt az ígéretét, hogy már az első munkanapján foglalkozni fog a kérdéskörrel. A palesztin elnök munkatársa szerint Obama "teljes partnerséget" is ígért Abbasznak. (MTI)
