Termoszban szállított energiabiztonság
Dalmy Dénes mérnök, a tározótartályok szakértőjeként, kivitelezőjeként ismert francia Freyssinet cég magyarországi kft.-je, a Pannon Freyssinet műszaki igazgatója szerint 600 köbméter légnemű gázból mínusz 163 Celsius-fokon egy köbméter cseppfolyós energiahordozó lesz. Ezt úgynevezett termoszokban - uszályokon vagy tankereken - szállítani lehet. Ez a lehetőség ad egyfajta mozgásszabadságot, s ellátási biztonságot arra az esetre is, ha pénzügyi, elszámolási vagy politikai okokból valahol elzárják a csapokat. Ehhez a technológiához persze nagy tartályokat kell építeni az átadó és a fogadóállomásokon egyaránt. Katarban, Iránban, Algírban már régóta működnek ilyen hűtőtartályok.
Dalmy Dénes utalt rá: Edward Kennedy szenátor egy munkacsoporttal 1977-ben nemzetbiztonsági szempontból is megvizsgáltatta, hogy az Egyesült Államok energiaellátásában mennyire lehet számítani a cseppfolyósított földgázra. Jelentésében a szenátor a vezetékek nélkül is szállítható földgázt Amerika számára jó esélynek nevezte.
Az energiabeszerzés módját persze mindenekelőtt az ár, és egyre inkább a folyamatos ellátás biztonsága határozza meg. A tanulmányok azt mutatják, az LNG költségei akkor alacsonyabbak a vezetékes gáznál, ha azt háromezer kilométer távolságnál messzebbről szállítják.
Van azonban egy másik szempont is, amit Kutas István, az E.ON kommunikációs vezetője említett: Nyugat-Európában csökken a földgázkitermelés, ezzel egy időben viszont nő a földgázigény. Ezt az orosz források önmagukban már nem fedezik, ezért a közel-keleti és az észak-afrikai lehetőségeket is ki kell kihasználni. A távolság miatt a vezetékek kiépítése túl sokba kerülne, ezért az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a tankerekben, hajókon szállítható cseppfolyós gázra. A német E.ON meg is tette az első lépéseket. Négy másik társaság - az osztrák OMV, a francia Total, a német RWE és a szlovén Geoplin - együttműködésével részt vesz az európai energiapiacok biztonságát szolgáló Adria LNG programban, amelynek keretében a horvátországi Krk-szigeten hatalmas terminált építenek a cseppfolyós gázt szállító tankerek számára. A több mint 800 millió eurós beruházás 2014-ben kezdi meg működését. Kutas István fontosnak tartotta megjegyezni: Európa, s főleg Magyarország a gáz jelentős részét ezentúl is Oroszországból szerzi majd be, ezt a cseppfolyós gáz jól kiegészítheti, illetve az ellátás biztonságát garantálhatja.
Dalmy Dénes szerint - mivel a gázhiánytól szenvedő országok jelentős részét átszeli a Duna - érdemes volna megvizsgálni, lehetne-e vízi úton gázt szállítani ebbe a térségbe. Az nyilvánvaló, hogy a folyón a tengerjárók nem tudnak hajózni, ám kisebb uszályokon a cseppfolyós gázt tartalmazó termoszok elhelyezhetők. Így aztán például Magyarország akár közvetlenül a termelő országokból, Iránból, Katarból szállíthatna energiát. A kormány évek óta érdeklődik a cseppfolyós gáz beszerzési lehetőségeiről.
Megkérdeztük a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, hogy jelenlegi álláspontjuk szerint a folyékony földgáz a mostani körülmények között milyen szerepet játszhat a magyar energiaellátásban. Névvel nyilatkozó vezetőt nem találtunk. A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk: a cseppfolyósított földgáz abban az esetben játszhatna közvetlenül szerepet, ha a régióban működő viszszagázosító terminálok összekapcsolódhatnának a magyar nagynyomású vezetékrendszerrel. Az Adria LNG terminál és a tervezett magyar-olasz összekötő vezeték együttesen biztosíthatnának erre lehetőséget.
A válaszból kiderül, hogy a vízi szállítással érdemben nem foglalkoznak. A cseppfolyós gázbeszerzés lehetősége pedig a magyar kormánynak a Nabucco és a Déli áramlat projektjéhez való "hozzáállását" nem befolyásolja.
Érdeklődésünkre a szlovák szakminiszter is kifejtette álláspontját. - A januári gázmizéria is egyértelműen igazolta, hogy a lehető legrövidebb időn belül csökkenteni kell Szlovákia csaknem százszázalékos orosz gázfüggőségét. Ennek egyik lehetséges módját a horvátországi kikötőbe tervezett terminál teremti meg - válaszolta Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter. Elmondta azt is, hogy tavaly erről személyesen tárgyalt Zágrábban.
- Szlovákia kész bekapcsolódni a tranzitszállítással kapcsolatos munkálatokba. Ezt a lehetőséget és a többi kínálkozó alternatívát jelenleg a minisztérium által felkért szakemberek elemzik, az ő ajánlásaik alapján dönt majd a pozsonyi kabinet a szükséges lépésekről - tette hozzá a miniszter.
Magyar mérnökök szerint közép- és hosszabb távon elkerülhetetlen, hogy a hajón történő cseppfolyósgáz-szállítás világszerte sok helyen alkalmazott lehetőségeivel egész Európában komolyabban foglalkozzanak a politikusok.
