Maszkatból jelenti kiküldött munkatársunk

A magyar külpolitika újabb irányváltását példázza a miniszterelnök ománi és katari útja. A 90-es évek elején az euroatlanti orientáció állt a magyar diplomácia előterében, az ezredforduló első éveiben az orosz és a kínai piac lehetőségeit próbáltuk kiaknázni, most pedig az energiahordozókban gazdag öböl menti térség felé fordulunk - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelezve, hogy még az idén ősszel ellátogat Szaúd-Arábiába is. Az olajban és gázban jelentős szállítási kapacitásokkal rendelkező öbölállamok egyben lehetővé teszik, hogy enyhíteni lehessen Magyarország egyoldalú energiafüggőségét.

Az Ománban - és mától Katarban - tárgyaló magyar miniszterelnök tegnap Maszkatban két fontos bejelentést tett. Egyrészt tájékoztatott, hogy előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy az Adria horvátországi szakaszán olyan, a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál (LNG) épüljön, ahová Omán, illetve a világ harmadik legnagyobb gáztartalékával rendelkező országa, Katar cseppfolyós gázt szállíthatna. A beruházás iránt rajtunk és a horvátokon kívül élénk érdeklődést mutatnak az olaszok, s főleg osztrákok, s ha a döntés megszületik, a terminál 2011-ig el is készülhet. kapacitása megközelítőleg annyi lenne, mint amennyi gázt Magyarország évente importál Oroszországból, tehát adott esetben az orosz gázimport egynegyede is kiváltható lenne az Arab-öböl országaiból érkező gázzal. Persze a cseppfolyósítás, a szállítás, majd a visszagázosítás jó 20-30 százalékkal drágábbá teszi ezt a fűtőanyagot az orosz gáznál, de éppen az idei gázmizéria bizonyítja, hogy milyen nagy szükség van alternatív beszerzési forrásokra.

A miniszterelnök másik bejelentése az olajért élelmiszer-program elindítását érintette az öböl menti államok és Magyarország között. A program különböző szintű termelési együttműködést feltételez a résztvevők között, abból a tényből kiindulva, hogy az élelmiszerre rászoruló öbölállamoknak sem mezőgazdasági szakemberei, sem olyan technológiája nincs, amellyel a Magyarországon megszokott élelmiszer-termelési színvonalat produkálhatnák. Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak felfedte: tavaly ősszel indult meg a párbeszéd erről, néhány öbölállam budapesti nagykövetének bevonásával, s jó esély van arra, hogy Magyarország legyen az első európai állam, amellyel - az Ázsiában és Afrikában már puhatolódzó - öbölállamok megállapodásra juthatnak a csereügyletről. A tervek szerint az öbölállamok elsősorban gabonát termelnének Magyarországon bérelt földeken, s az élelemért olajjal és gázzal fizetnének. Az ügyleten a magyar gazdák csak nyerhetnek: az ő földjükön, az ő tudásukkal és technológiájukkal piacképes élelmiszertermékeket állíthatnának elő, a másik oldalon kiszámítható fizetőképes kereslet állna - mondta Gyurcsány Ferenc, aki ma Katarban is tárgyal az olajért élelmet-programról.

A miniszterelnök Kábúsz bin Szaid ománi szultánnál