A tervek szerint október végén utazott volna a magyar miniszterelnök az öböl térségébe, ám a pénzügyi világsálság miatt akkor látogatásának elhalasztására kényszerült. A januári orosz-ukrán gázvita azonban újabb aktualitást adott az ománi és katari vizithez, hangsúlyozva: elodázhatatlan az energiabehozatal diverzifikálása, az egyoldalú orosz kiszolgáltatottság enyhítése. Tíz, az energiaszektorban érdekelt cég képviselője kísérte el a miniszterelnököt ománi és katari útjára, köztük Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Mint Hernádi Zsolt a miniszterelnök sajtókíséretének a látogatás céljáról elmondta: az ománi olajtársasággal évek óta jó kapcsolatot ápol a Mol, és jelenleg kutatásokat végez a cég, szeizmológiai feltárásokat hajtottak végre. Ezenkívül harmadik országokban terveznek közös projekteket. A tavalyi év márciusától a száz százalékig állami tulajdonban lévő ománi olajtársaság hét százalékot vásárolt a Mol részvényeiből, 250 millió euró értékben. Ez a bevásárlás Omán legnagyobb egy összegű külföldi tőkebefektetése. Az együttműködés másik része - hangoztatta Hernádi Zsolt - a harmadik piacokon való közös megjelenés. Az öböl menti országok közül Ománnal alakult ki a leginkább operatív együttműködése a Molnak.

A Molon kívül egyéb, az energetikában érdekelt cégek képviselői is ellátogattak a miniszterelnök kíséretében Ománba és Katarba. Jelenlétük azt bizonyítja, hogy együttműködési lehetőségek kínálkoznak - az olaj- és földgázkutatáson kívül - az energetika, az alternatív energiaforrások és az IT-szektor területén is.

Gyurcsány Ferenc kedden az ománi fővárosban tárgyalásokat folytatott Szajjid Fahd bin Mahmud al-Szaid ománi ügyvezető miniszterelnökkel, valamint az öböl menti ország ipari és kereskedelmi, illetve olajipari miniszterével. A hazánknál húszszor nagyobb hárommilliós ország - középtávon kimerülő - olajkincsének köszönheti gazdagságát és 24 ezer dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmét.

Maszkatból jelenti kiküldött munkatársunk

Fogadás a maszkati repülőtéren