Mint Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai ügyekben illetékes szakállamtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány a kölcsönös be nem avatkozás és az egyenlő közelség elve alapján működik együtt a határon túli magyar szervezettekkel. Ennek megfelelően a támogatáspolitikában nem vizsgálja, hogy az adott párt politikája tetszik-e neki vagy sem, hanem az egyes országokban élő magyarság sajátosságaihoz igazítja a támogatásokat. A differenciálás jegyében tavaly új támogatási forma alakult ki: a vajdasági és a kárpátaljai magyarok úgynevezett kapcsolattartási támogatásban részesülnek, ami a schengeni vízumdíjak bevezetését hivatott ellensúlyozni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a határon túl működő nemzeti intézmények finanszírozása stabil, kiszámítható. Az anyaországi pénzek nagy része oktatási célokat szolgál.

Elsőként a vajdasági általános iskolák kaptak magyar nyelvű könyveket, az idén az akció a vajdasági középiskolákban és Kárpátalján is folytatódik. Kiemelt programnak számít szórványban élő magyarság anyanyelvű kultúrájának támogatása. Nagyobb figyelem irányul a nyugati magyarságra is - bizonyos ottani magyar közösségeket az anyaország óvónők, pedagógusok és tankönyvek küldésével segíti az anyanyelv megőrzésében.

A határokon átnyúló fejlesztéspolitikai törekvéseket ismertetve a MeH illetékese, Törzsök Erika kiemelte, hogy a kormány folyamatosan keresi a lehetőségeket a környező országok hatóságaival a határ menti térségek együttműködésében. A brüsszeli pénzekre támaszkodó úgynevezett európai területi együttműködési csoportosulások megalakulása egyaránt sürgető a magyar-román, a magyar-szerb-román, valamint a magyar-szlovák határon.