Transzatlanti kapcsolatok, Európa mint egyenlő partner. Az emberek az Atlanti-óceán mindkét partján sikerre szeretnék ítélni az új amerikai kormányt. Ez rendkívüli alkalom és lehetőség. A kérdésre persze, hogy az Egyesült Államok kész-e elfogadni az egyenlő kapcsolatokat kívánó Európai Uniót, azt mondanám, hogy Washington támogatja az erős EU-t, az erős NATO-t. Ugyanakkor Európán múlik, hogy hatékonyan fel tud-e lépni a demokratikus országok közösségében. De mi szeretnék, ha Európa sikeres lenne a törekvéseiben. Obama elnökként már április elején Európába látogat, a húszak londoni gazdasági konferenciájára, aztán a NATO alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő strasbourgi csúcstalálkozóra, és tervezzük az USA-EU megbeszélést is. Minden eszközre és intézményre szükség van, hiszen számos probléma feszíti világunkat: pénzügyi válság, biztonság, klímaváltozás, terrorizmus, emberi jogok, szegénység. Fölösleges tehát azon elmélkedni, hogy multilaterális vagy unilaterális alapon képzeljük-e a megoldást: nem elvi megközelítésre van szükség, hanem gyakorlatira, azaz cselekvésre.

Afganisztán. Mindannyiunk érdeke, hogy Afganisztánban sikert érjünk el, hogy az ország, stabilabb, demokratikusabb, fejlődőképes legyen. Ez globális és regionális biztonsági kérdés. A helyzet jobb, mint 2001-ben volt: működnek az iskolák, egészségügyi intézmények, épültek utak, van kormány és alkotmány. De az utóbbi egy-két évben a helyzet bizonyos értelemben romlott, a tálibok akciói bizonytalanságot keltenek, megnehezítik a hétköznapi építőmunkát. Az új amerikai kormány még nagyobb erőfeszítésekre kész, remélhetően a szövetségesekkel együtt. A jövőben még jobban kell támaszkodnunk a pakisztáni kormány együttműködésére is.

Oroszország, Ukrajna, Grúzia, gázvita, NATO-bővítés. Ahogy Magyarországnak vagy a balti államoknak biztonságot adott a NATO-tagság, és segítette a demokratikus berendezkedés, a piacgazdaság kialakítását, ugyanúgy támogatnunk kell az ugyanilyen célokat megfogalmazó országok törekvéseit. Ez nem irányul Oroszország ellen, amellyel párbeszédet kell folytatnunk. Még akkor is, ha Moszkva lépéseivel (a demokratikus folyamatok viszszafordítása, beavatkozás Grúziában, gázcsapok elzárása) nem értünk egyet. Együtt kell dolgoznunk, és meg kell találnunk a közös érdekeket. A kelet-európai államok támogatása és az orosz dialógus nem zárja ki egymást. Éppen ellenkezőleg.