- Miben ragadható meg a beiktatás lényege?

- Azt mondhatjuk: az amerikai demokrácia és a képviseleti kormányzat transzcendentális rituáléjáról van szó. Ellentétben az uralkodó megkoronázásával vagy a diktátor hatalomba emelésével, az amerikai elnöki beiktatás egy ciklikus, előre a naptárba írható esemény, amelyre négyévente kerül sor. Ez a szabályosság hozzájárul a politikai rendszer stabilitásához, folytonosságához. Magában az eskütételben a szent és a profán, más szóval a vallás és a politika egyesül. Az alkotmány előírja, hogy az esküt a megválasztott elnök eképpen teszi: bal kezét a bibliára helyezi, a jobbat pedig felemeli - hasonlóan ahhoz, ahogy egy tárgyaláson a vádlott és a tanúk is. A legfontosabb, hogy az esküt az alkotmányra, annak védelmére mondja. Aki akarja, használhatja az "esküszöm" helyett a "megerősítem" fordulatot is. Így tett 1853-ban Franklin Pierce. Nem tudjuk, pontosan miért, mindenesetre igen vallásos ember volt.

- Egyáltalán, miért bibliára esküsznek?

- Az alkotmány mindössze annyit ír elő, hogy az elnök leteszi az esküt - azt nem, hogy hol, ki előtt, és mást sem köt meg. Minden más a precedensekből és a hagyományból alakult ki az idők során, így a biblia használata is. George Washington teremtett ebben tradíciót 1789-ben, de érdekesség, hogy a New York-i Szövetségi Csarnokban éppen nem volt kéznél biblia. A kongresszus egyetlen tagjánál sem volt. A szabadkőművesek adták kölcsön az övéket. (Washington maga is szabadkőműves volt - Sz. L. L.) Ezt a bibliát a későbbiek során többször is használták, legutóbb 1989-ben, idősebb George Bush beiktatása idején. Fia eskütételén is igénybe vették volna, de az idő elromlott, és a szabadkőművesek nem engedték, hogy kivigyék a szabadba. Barack Obama az Abraham Lincoln által 1861-ben használt bibliára esküszik, amely a kongresszus könyvtárának gyűjteményét gazdagítja. 1965, Lyndon B. Johnson óta hagyomány, hogy a Szentírást az elnök felesége tartja. Ez korábban nem is mindig lett volna lehetséges, a tizenkettedik elnök, Zachary Taylor megözvegyült, mire megválasztották.

- Miért január 20-án van a beiktatás?

- Az alkotmány ezt az időpontot eredetileg március 4-re tette, majd a huszadik kiegészítésének 1933-as ratifikálása hozta előre január 20-ra. Ennek célja az volt, hogy lerövidítse az elnök megválasztásáról, novembertől tartó "béna kacsa" időszakot.

- Mi történik, ha a beiktatás napja vasárnapra esik?

- Ez eddig hatszor fordult elő, legutóbb Ronald Reagan második, 1985-ös eskütételekor, amely ráadásul az amerikaifutball-bajnokság döntőjének napjára, azaz a Superbowl-vasárnapra esett. Ebben az esetben az elnök szűk körben tesz aznap esküt, majd másnap, hétfőn, nyilvánosan. Reagan először a Fehér Házban mondott tehát esküt, a televízió ezt is közvetítette.

- Miért a Capitolium nyugati oldala a helyszín?

- George Washington még New Yorkban tett esküt, a helyszín 1801, Thomas Jefferson beiktatása óta a washingtoni Capitolium. A mostani lesz itt az 51. beiktatás, de csak a hetedik a nyugati oldalán. Azért vitték át a keletiről - először 1981-ben, Reagan idején -, mert innen sokkal jobban és többet látni. Reagan maga is utalt rá, hogy látja az alapító atyák emlékműveit. Ugyancsak a jobb láthatóság miatt tartják az eseményt szabadtéren, elvégre a népnek szól. Először 1833-ban, Andrew Jackson második beiktatását vitték tető alá. Neki az egészsége sem volt a legjobb, és az időjárás is kellemetlenül alakult. A televíziózás is kikövetelte a helyszín megváltoztatását. Egyáltalán, a technika fejlődése jól nyomon követhető az elnöki beiktatások sorozatán. Először James Polk idején, 1845-ben tudósítottak távíróval, tíz évre rá, James Buchanan eskütételén pedig fényképeztek is már. 1897-ben, William McKinley-t mozgókép örökítette meg, 1921-ben, Warren Harding eskütételekor kihangosítással éltek, hogy a tömeg, ekkor először, hallja is az eseményt.