Európa nem adna dollármilliókat
Ez egyesek jogérzéke szerint a "light" cigarettákkal kapcsolatos felelősségkizárást, a per eredeti tárgyát tekintve méltányos fájdalomdíj, mások viszont figyelmeztetnek: a dohánygyár egyheti profitja ennyi a hazai piacon - miközben ugyanennyi idő alatt nyolcezren halnak meg a füstöléssel összefüggésben.
Az USA-ban a fogyasztóvédelmet az egyes államok szintjén szabályozzák. A gyártókkal, szolgáltatókkal szembeni vásárlói, fogyasztói fellépés fő színterei ugyanakkor a tárgyalótermek, és az amerikai jog egyik különlegességét a horribilis fájdalomdíjakkal járó büntető-kártérítések jelentik.
Európával is komoly súrlódásokhoz vezet időnként az angolszász esetjogból megmaradt gyakorlat. Ezt egy motorbaleset kapcsán a csaknem negyedszázada kezdődött híres ügy is példázza. Egy Kurt Parrott nevű kamasz fiú Amerikában halálos fejsérüléseket szenvedett, noha viselte olasz gyártmányú sisakját. Egy alabamai bíróság egymillió dolláros büntető-kártérítést ítélt meg, édesanyja viszont az itáliai cégen ezt évtizedek múlva sem tudta behajtani, sőt a római legfelsőbb bíróság semmisnek mondta ki a kompenzációt. Az európai felfogás csak büntetőügyekben fogadja el ugyanis a büntető-kártérítést, magánjogiakban nem. Fogyasztóvédelmi kérdésnek számítanak Amerikában a rendkívül gyakori műhibaperek is (évente 200 ezren halnak meg orvosi gondatlanság miatt), tekintve, hogy a rendelők, kórházak ugyanúgy magánszolgáltatók, mint például egy gyilkos galócát felszolgáló étterem.
Noha a közhiedelemmel ellentétben a perek két százalékában szabnak csak ki büntető-kártérítést, és ennek leggyakoribb összege 38-50 ezer dollár között van, viszonylag új fejleményként az USA is igyekszik visszaszorítani a gyakorlatot. A legfelsőbb bíróság többször is úgy foglalt állást, a tisztességes eljáráshoz való jogból kiindulva: ha a büntető-kártérítés négyszeresen meghaladja a ténylegest, úgy az alkotmányossági aggályokat vet fel, ha pedig tízszeresen, az már szinte bizonyosan alkotmányellenes.
Az egyik ilyen vitatott eset a BMW egy alabamai ügye volt, ahol a bíróság első fokon négymillió dolláros, a tényleges kártérítéshez képest éppen százszoros büntetésre kötelezte a német autógyárat, miután egy vásárló, Ira Gore észrevette: a neki újként eladott gépkocsit előbb átfestették - mint kiderült, egy leplezett sérülése miatt. Egy tavalyelőtti, ismét a Philip Morrist érintő ítéletében a legfelsőbb bírói fórum tételesen kimondta: a büntető-kártérítés nem vonatkozhat olyan vétkes cselekményre, amelyet nem a felperessel szemben követtek el - azaz a dohánygyárakat nem lehet például a tüdőrákos megbetegedésekért "általában" elítélni. A Public Citizen fogyasztóvédelmi szervezet arra figyelmeztet: a büntető-kártérítések korlátozásával a jogvédelem hálója Amerikában igencsak lyukassá válik.
