Korábban évente csak ötezer példányban kelt el, tavaly azonban több mint hétszázezret értékesítettek Japánban Kobajasi Takidzsi 1929-es művéből, amely egy halászhajó életét mutatja be. A mű szerint a hajó munkásai felkelnek az erőszakos, kapitalista és kizsákmányoló kapitány ellen.

Hasonló történet a sajtgyáras Robiné, aki szembeszáll apja szocialista eszméivel, és egy kapitalista befektetővel áll öszsze. A munkások kizsákmányolása miatt azonban bűntudata lesz. Robin vívódása a japán olvasók számára manga, azaz képregény formájában jelent meg, a kiadvány címéből pedig kiderül, hogy a rajzos alkotás Marx Károly A tőke című művében található komplex gondolatokat próbálja közérthetően tálalni. A mangát kiadó vezetője - aki egyébként a Bűn és bűnhődést, a Háború és békét, sőt Adolf Hitler Mein Kampfját is kiadta képregény formátumban - elmondása szerint egyre több japán fordul Marxhoz válaszért azzal kapcsolatban, hogy a mai társadalom miért nem működik jól. Hasonló okok miatt került az elmúlt hetekben a könyves bestsellerlista élére egy volt japán befektetési bankár könyve, aki a Wall Street önmegsemmisítéséről, valamint a kapzsi kapitalizmusról ír.

A képregényes Marx egyébként a kiadó szerint a fiatal felnőtteket célozza meg, és már a decemberi megjelenés első hetében hatezer példány fogyott belőle. Ugyancsak a huszonéves japánok körében terjed a Japán Kommunista Párt (JCP) népszerűsége. Az 1922-ben alakított és négyszázezer tagot számláló politikai szervezetbe az elmúlt évben tizenötezren csatlakoztak. A JCP egyébként a világ egyik legnagyobb nem kormányon levő kommunista pártja, amely a legutóbbi választásokon több mint ötmillió szavazatot kapott, így részt vesz a japán törvényhozás munkájában is. A JCP nem utasítja el a kapitalizmust, de a szocialista eszméket fenntartva fellép annak visszásságaival és szabályozatlanságával szemben. A JCP új tagjainak jelentős része soha nem volt teljes állású alkalmazott. Japán összes dolgozóinak harmadát képezi a vállalatokhoz csak lazán kapcsolódó szerződéses dolgozók más néven a freeterek (japánosan furiták) rétege, amely a legjobban szenvedi meg a világgazdasági válság hatásait. Körükben máris százezerre tehető azok száma, akiket - elsősorban az autóiparból - elbocsátottak vagy nem hosszabbították meg a szerződésüket.