A résztvevők előbb hógolyókat és tojásokat hajigáltak a törvényhozás (Seimas) épületének ablakaira, majd köveket és benzines palackokat is. A felvonultatott 300 rohamrendőr ezután próbálta feloszlatni a többezres tömeget. Néhány tüntetőnek sikerült áttörnie a rendőrkordonon és bejutnia a parlament épületének előcsarnokába, ott azonban az épület őrsége legyűrte őket. A hírügynökségek később azt jelentették, hogy a litván szejm épületében füstöt láttak.

A litván szakszervezetek szövetségének vezetői sietve nyilatkozatot adtak ki, amely szerint céljuk - a lettországi tiltakozókkal ellentétben - nem politikai, nem a kormány megdöntése, hanem a jobbközép vezetést gazdaságpolitikájának korrigálására akarják rábírni. "A kormány a legszegényebb rétegekre akarja hárítani a gazdasági nehézségek zömét" - állítják. Litvániából rendkívül sokan vállaltak munkát a régi EU-ban. Most az ő visszautalásaik is csökkennek.

A jobbközép kormány januárban egy százalékkal megemelte az áfát, és öt százalékkal a nyereségadót. A gyógyszerek, élelmiszerek és a személyszállítás ötszázalékos kedvezményes áfáját 19-re emelte, s jelentősen emelkedett az üzemanyagok, az alkohol és a cigaretta jövedéki adója is. Emelték az energiaárakat. Az intézkedésekkel a korábban még "balti tigrisnek" minősített ország kormánya a gazdasági visszaesésre reagált. Andrius Kubilius miniszterelnök pénteken azt mondta újságíróknak, hogy a kormány kész tárgyalni a szakszervezetekkel.

A rombolásba átcsapó elégedetlenség hulláma ezzel a harmadik új EU-tagot érte el. A héten Rigában és Szófiában voltak főleg gazdasági okok miatti zavargások. Ezeket az országokat korábban úgy emlegették, mint a neoliberális vállalkozáspárti reformok sikerállamait, ahol például az egykulcsos adó alkalmazása növelte a versenyképességet. Az elégedetlenséget sokan a reformbuborék, a túlzott várakozások kipukkanásával magyarázzák.

Vilniusi asszony a tiltakozó akció röplapjával sapkáján