Az Emil Boc által vezetett bukaresti koalíciós kormány egyik első intézkedésével megtiltotta a nyugdíjasoknak, hogy állami intézményeknél és vállalatoknál dolgozzanak. A kormány szerint megterhelné a költségvetést, ha a katonaságtól, a rendőrségtől, a titkosszolgálatoktól és az igazságügyből nyugállományba vonultak eleve magas nyugdíjuk mellé még kiemelt állami béreket is elveznének. Ezzel a lakosság nagy része egyet is értett. Ám a sürgősségi kormányrendeletet mégis heves bírálatok érték, mert az egyaránt vonatkozott azokra a pedagógusokra, egészségügyi dolgozókra vagy művészekre is, akik nyugdíjaikból egyáltalán nem képesek megélni, és ezért rákényszerülnek szakmájukban munkát vállalni. Ráadásul sok faluban olyan káderhiány tapasztalható, hogy a helyi iskolák és orvosi rendelők léte nagyrészt a nyugalmazott szakemberek munkáján múlik. A sürgősségi kormányrendelet értelmében mindezeknek a személyeknek két hét leforgása alatt kellett volna dönteniük, hogy a nyugdíjukról, avagy a bérükről mondnak le.

Az alkotmánybíróság most a Boc-kormány január 5-én hatályba lépett jogszabályát alkotmányellenesnek minősítette, mondván sérti azokat az alapvető polgári jogokat, amelyeket az alaptörvény szavatol, például a munkához és a nyugellátmányhoz való jogot.

Emil Boc bejelentette: tudomásul veszik a taláros testület döntését, de folytatják a harcot a kiemelt nyugdíjak és bérek halmozása ellen. Éppen ezért jogszabálytervezetet terjesztenek a törvényhozás elé.