- A válság ismét megmutatta, hogy az energiaforrások és a szállító országok esetében is diverzifikálni kell a jövőben. Németország a hónap végén a megújuló energiaforrásokról rendez nemzetközi konferenciát. Magyarország a szállító országok közötti diverzifikáció jegyében pedig ugyanakkor tartja a Nabucco-konferenciát. Ami a kelet-európai országok által kritizált Ostseepipeline-t, a német-orosz keleti tengeri csővezetéket illeti, itt magánvállalatok együttműködéséről, és nem állami beruházásról van szó. Bár ebben is orosz gáz áramlik majd, de legalább a szállítási útvonalakat diverzifikáljuk vele. Mindenképpen létezik európai szolidaritás, nem lehet tétlenül szemlélni, hogy egy EU-tagállam lakosai megfagyjanak. Az E.ON például a Nyugatra szánt gázmennyiségéből juttatott Magyarországnak, és önök pedig Szerbiának: ez nagyon szép példája a szolidaritásnak. Ami a közös európai energiapolitikát illeti, ez nehezebb kérdés. Csak egy példa: továbbra is nagyok a különbségek a tagállamok között az atomenergia jövőjével kapcsolatban.

- Németország ma is a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon. A válság közepette mennyire stabilak ezek a befektetések és munkahelyek?

- Németország 15 milliárd eurót fektetett be eddig Magyarországon, hétezer vállalat működik német tőkével, s negyedmillió ember munkahelye függ tőlük. Talán kevesen tudják, hogy a kétoldalú kereskedelem volumenét tekintve megközelíti a japán-német relációt, ráadásul az exportvilágbajnok németekkel szemben Magyarországnak pozitív is a kereskedelmi mérlege. Úgyhogy nem látok semmilyen veszélyt a német befektetésekre. Sokan kérdezik, hogy a Mercedes kecskeméti beruházása tényleg eldöntött dolog-e: csak azt tudom mondani, hogy a németek már keresik a gyerekeiknek a kecskeméti iskolákat. A cég hosszú távon gondolkodik: az autók 2011-ben gördülnek majd le a futószalagról, addigra remélhetőleg vége lesz a válságnak.

- 2009 egyrészt választási, másrészt jubileumi év is Németországban: húsz éve vágták át a szögesdrótot, ami lehetővé tette a német egyesítést. Elképzelhető-e, hogy Merkel kancellár a határnyitási ünnepségekre az idén Magyarországra jön?

- Nagyon örülnénk, ha eljönne, de egyelőre nem tudjuk, hogy belefér-e az idejébe a szeptember 27-i parlamenti választások előtt. Ami a határnyitást illeti, a rendezvények többségével arra szeretnénk koncentrálni, hogy a húsz évvel ezelőtti események milyen távlatokat nyitottak, többek között lehetővé tették az öt évvel ezelőtti EU-bővítést.

- Ön néhány hónapja dolgozik Magyarországon nagykövetként. Milyen célokat tűzött ki maga elé, mely területeken erősítené az együttműködést?

- Mivel korábban egy évig az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemen tanítottam, érthető, hogy szívügyem az oktatási együttműködés. Az a tapasztalatom, hogy bár a német nyelv nehezebb, mint az angol, a magyarok szívesen mennek Németországba tanulni. A magyar egyetemek pedig kihasználják azt a lehetőséget, hogy Németországban csak korlátozott számban vesznek fel az orvosi és a természettudományi karokra: egyre több német diák tanul Magyarországon. Sikeresnek tűnik a Semmelweis Egyetem hamburgi "kihelyezett tagozata" is, ahol egy német magánegyetemmel közösen orvosi képzést nyújtanak. Ittlétem alatt szeretném a német nyelvet népszerűsíteni, és felkeresni azokat az iskolákat is, amelyek részt vesznek a Steinmeier külügyminiszter úr által meghirdetett német partnerprogramban.

Dorothee Janetzke-Wenzel