Guantánamo: a rabok egytizede visszaeső lesz
A márciusi hét százalékról az óév végére tizenegyre nőtt a visszaesők aránya a guantánamói különleges támaszpontról szabadon bocsátottak körében - közölte a Pentagon, amely eközben terveket dolgoz ki a bázis bezárására, ha a leendő elnök, mint várható, rövidesen így döntene. Geoff Morrell, a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: 18 korábbi fogollyal kapcsolatban megerősített információval rendelkeznek, miszerint újra terroristatevékenységre adták a fejüket, 43 főt illetően pedig gyanítják ezt. Részleteket, hogy kikről van szó, mikor és miért bocsátották őket szabadon, nem közölt.
A jelentés a legkevésbé sem egyszerűsíti a Kuba szigetén található támaszponttal kapcsolatos helyzetet. Barack Obama tartja magát ígéretéhez, miszerint bezáratja Amerika emberjogi szégyenfoltjának tartott létesítményt, amelyet eleve egy joghézag létrehozásának céljával nyitott meg a Bush-kormány, hogy az "ellenséges harcosoknak" elkönyvelt foglyokat amerikai területen, de a szűkebben vett Egyesült Államokra vonatkozó joggaranciák nélkül vonhassa felelősségre. A Pentagon szerint a jelenlegi 255 rabból 110-et semmiképpen nem szabad elengedni, mivel terrorveszélyt jelentenek. Ám jogilag és technikailag is bizonytalan, hogy miképp lehet az ellenük folyó eljárást polgári színtérre, őket pedig civil börtönbe átvinni. Egyes illetékesek ezért úgy vélik: "Gitmo" tényleges bezárása egy évig is eltarthat, noha a várakozások szerint Obama már a jövő héten elindítja a folyamatot.
Nem kisebb gond annak a hatvan fogolynak a sorsa, akik a szabadon bocsátandók listáján szerepelnek. A The Washington Post forrásai szerint legalább hat európai uniós tagország fontolgatja, hogy befogadja néhányukat. Európai állampolgár ugyan nincsen köztük (a legtöbben arab országokból származnak), mivel azonban nem zárható ki, hogy hazájukban kínzás, embertelen bánásmód várhat rájuk, oda nem térhetnek vissza. A kérdés az EU külügyminisztereinek január végi ülésén vetődhet fel. A dánok például egyáltalán nem tartanak igényt ilyen fogolyra, a németek pedig ragaszkodnak, hogy az USA semmilyen módon ne szólhasson bele további sorsukba. A zászlóvivő portugálok is tisztában vannak vele, hogy az áthelyezéseket otthon le kell nyeletni a közvéleménynyel. Az amerikaiakat nem lehet azzal vádolni, hogy élen járnának a megoldáskeresésben: maguk sem tudják, mit tegyenek 17, elméletben szabadon bocsátott kínai ujgurral.