Persze aligha az éghajlati preferenciák alapján állítják most össze a magyar pártok az EP-listákat, a júniusi európai választásokra készülődve. Még szép, hiszen fontos uniós állásokról van szó: itt aztán az EU-ügyek kellős közepébe csöppen az ember, lehet alakítani a dolgokat, a képviselők keze az unió ütőerén - és így tovább.

Bizonyára az integrációs szaktudás, az európai "előélet" és a nyelvismeret dönt tehát a kiválasztásnál - gondolnánk, ugye.

S közben azt látjuk, hogy a Fidesz európai parlamenti listáját Schmitt Pál vezeti, és szerepel még rajta Szájer József, Áder János, Deutsch Tamás vagy Surján László. Lemaradt viszont az EU-témákban rendkívül járatos Becsey Zsolt. Az MSZP egyelőre hallgat, de máris felmerült Göncz Kinga, Kovács László és Baráth Etele neve.

Jutalomjáték? Menekülés? Parkolópálya? Óhatatlanul ezek a szavak is felötlenek az emberben, ha végignézi Magyarország (és egyébként más tagállamok) EP-képviselői névsorát. Tisztelet a kivételnek, természetesen. A szereplőválogatás belpolitikai jellegére utalnak az olyan érvek is, mint a "szükség van-e rá idehaza?" vagy az "elég jó húzónév-e a választások megnyeréséhez?"

Na jó, azon is érdemes elmélázni egy csöppet, mennyi múlik az európai képviselők hozzáértésén. Merthogy valóban az Európai Parlament az unió egyetlen közvetlenül választott testülete (ugyanez szebben: a demokrácia bástyája), a nagy dolgok azért nem ott dőlnek el. Sajnos. Vagy szerencsére?

Nem mintha az uniós törvényhozók nem tudnák naponta bárki e-mail-fiókját megtölteni állásfoglalásokkal és jelentéstervezetekkel, vagyis aktivitásuk (látszólag) rekordmagas. Csakhogy az EU nem így működik. Az Európai Bizottság kezdeményez, a döntéseket pedig a - tagországok diplomatáiból és politikusaiból álló - tanács hozza. Azaz, bármilyen furcsa, a nemzetek felett álló unióban a végső szót a nemzeti politikusok mondják ki.

Miért nem foglalkoznak többet az Európai Parlamenttel? - tartottak nemrég panaszrohamot EP-képviselők egy brüsszeli vitán, ahová újságírókat hívtak meg. Tegyék magukat fontossá, tegyék magukat érdekessé! - dobta vissza a labdát egy francia zsurnaliszta. A szünetben jó néhány kolléga megveregette a vállát.

Ellenben, ha már a brüsszeli időjárás barátságtalan, legalább a fizetés nem az. Kicsit sem. Az idén nyáron megválasztott, új Európai Parlamentben már egységesen havi 7500 eurót (kétmillió forintot) kap minden képviselő, és ezt megfejelik a napidíjjal, no meg a több ezer eurós költségtérítéssel és a még több ezer eurós havi kerettel az asszisztensek foglalkoztatására.

Vigyázat, nagy neveket előhúzni a kalapból nem csak most kell. Az idén ősszel lép hivatalba az új Európai Bizottság, oda magyar EU-biztos megnevezését várják a kormánytól. És hogy itt a szakértelem vagy a belpolitika nyom-e többet a latban? Idézzünk fel csupán annyit, hogy a csatlakozás után az egyik legfelkészültebb uniós szakembert, Balázs Pétert delegálták az éppen kifutó brüsszeli bizottságba, majd néhány hónappal később lecserélték őt Kovács Lászlóra.

Hiába, Brüsszelt nem a klímájáért szeretjük.