Másfél millióan élnek Gázában. Ugyanezen népnek 1,3 millió további tagja Izraelben él, és még kétmilliónyi Ciszjordániában. A gázai férfiak és nők szomszédaink, akikkel egymás mellett élünk, még ha határ választ is el minket.

Otthonaink és városaink csupán néhány kilométerre vannak egymástól, a földjeink egymásba érnek. A gázai férfiak, a Hamasz aktivistái és rendőrei, akiket katonai távcsöveinken keresztül figyelünk, korábban a Fatah aktivistái és rendőrei voltak.

Gázában születtek, vagy az 1948-as háború - vagy más harcok - során menekültek oda. Az elmúlt években ők építették házainkat, mosogattak az éttermeinkben, tőlük vásároltunk és ők dolgoztak a kibucok üvegházaiban.

A szomszédaink, és a jövőben is azok lesznek. Tehát amikor úgy döntünk, hogy háborút indítunk ellenük, akkor alaposan át kell gondolnunk: milyen háború legyen az, mennyi ideig tartson, és hogy mik lesznek az erőszak következményei? Nem tudjuk eltávolítani a Hamasz-kormányt Gázából, ahogy nem tudtuk felszámolni a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, mint a palesztin nép nemzeti törekvéseinek hangját, vagy mint a Hezbollahot Libanonból a 2006-os háborúban.

Ariel Saron és Menahem Begin egészen Bejrútig mentek az 1980-as évek elején, és borzalmas árat fizettek azért, hogy megpróbálták felszámolni a PFSZ-t. Ezt soha nem érték el. Végül Saron és Benjamin Netanjau is tárgyalóasztalhoz ült Jasszer Arafattal és képviselőivel, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni. Ma Arafat egykori helyettese, Abu Mazen (Mahmud Abbasz) gyakori vendég országunkban.

Nekünk, izraelieknek be kell látnunk a tényt: az arabok is emberi lények, és az emberek képesek változni. Végül is mi, izraeliek is változtatjuk álláspontunkat, enyhítjük véleményünket, és nyitottak vagyunk új elképzelésekre. Tehát jól tennénk, ha amilyen gyorsan csak lehet, kivernénk a fejünkből az illúziót, hogy valamiképpen megsemmisíthetjük a Hamaszt vagy kiirthatjuk Gázából.

Ehelyett azon kell dolgoznunk - óvatosan és megfontoltan -, hogy méltányos egyezséget kössünk velük a tartós tűzszünetről. Ennek tartalmaznia kell a Hamasz megváltozásának távlatait is. A változásra van esély, és erre lehet építeni. A szív és ész hasonló változására a történelem folyamán már számtalanszor volt példa.

Igaz, még ha ma el is kezdünk dolgozni a tartós béke-megállapodáson, akkor is elkerülhetetlen a háború folytatása. Kétségtelenül tovább lődözik ránk rakétáikat. De legalább tudni fogjuk, hogy nem elérhetetlen célért harcolunk, amely csak vért és pusztulást hozhat - vért és pusztulást, amely szomszédaink fiainak és unokáinak a közös emlékezetét terheli majd. Így ellenségeink maradnak, még akkor is, ha a trenderli tovább forog.

Abraham B. Jehoshua az egyik legnevesebb izraeli regényíró. Több könyve magyarul is megjelent.

Project Syndicate