Clinton "okos hatalmat" akar

Amerika nem oldhatja meg a legégetőbb problémákat egyedül, és a világ sem Amerika nélkül - mondta szenátusi meghallgatásán, a Bush-éra éles bírálataként a leendő külügyminiszter.

A Bush-korszak külpolitikája alapos bírálatának is beillett Hillary Clinton keddi, szenátusi meghallgatása, amelynek főszereplői korábbi demokrata elnökaspiránsok voltak. A leendő főkülügyér "vizsgáján" John Kerry elnökölt, aki átveszi a külügyi bizottság vezetését az alelnöki posztra előrelépő Joe Bidentől. A meghallgatás, amelyre Chelsea Clinton is elkísérte édesanyját, mentes volt az éles konfrontációktól. Tizenhat oldalas expozéjában New York szenátora többek közt arról beszélt: a leendő Obama-adminisztráció a biztonságot erősítő, érdekeit előremozdító, de értékeit is tükröző diplomácia révén kívánja megújítani Amerika vezető szerepét a világban.

- Nem azzal kelek fel minden reggel, hogy csak a ránk leselkedő fenyegetésekre, veszélyekre gondolok - mondta, mintegy válaszul George W. Bush hétfői búcsúinterjúrára. Ebben a jövő kedden távozó elnök úgy fogalmazott: a gazdaság zavarainak dacára Barack Obama legsürgősebb feladata az lesz, hogy felvegye a harcot az ellenséggel, amely újra megtámadná Amerikát. Az egykori First Lady "okos hatalomról" beszélt, amellyel a "diplomácia a külpolitika élcsapatává tehető". - A külpolitikát az elvek és a pragmatizmus házasságára, nem pedig a merev ideológiára kell alapozni. (...) Tényekre és bizonyítékra, nem érzelemre és előítéletre. (...) Nem tagadhatjuk meg a forrásokat a külügyminisztériumtól. (...) A konzultáció számomra nem üres szó, hanem elkötelezettség - hangoztatta Hillary Clinton, megannyi tűszúrást helyezve el a Pentagont és a neokonzervatív "megmondóembereket" sokáig a diplomáciai apparátus fölébe helyező Bush-adminisztráción.

Bush egyébként búcsúinterjújában elismerte, hogy követett el hibákat, így például tévesen állította, hogy a főbb iraki műveletek 2003 májusában véget értek. Ugyanakkor vitatta, hogy tevékenysége miatt kárt szenvedett volna az USA morális tekintélye. (Az amerikai külügy bedarálásának legújabb epizódjaként Ehud Olmert izraeli kormányfő most megszellőztette: Condoleezza Rice feje felett elintézte Bushnál, hogy az elnök állítsa le a minisztert, és az USA tartózkodjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában a gázai szavazáskor. A külügy szerint Rice kezdettől fogva tartózkodni akart.)

Clinton, akinek helyettese James Steinberg, ismert professzor és külpolitikai elemző lesz, Irán kapcsán az eddigi politika folytatásaként azt mondta: "semmilyen lehetőséget nem fognak elvetni", azaz az Obama-kormány a megelőző csapást sem zárja előzetesen ki annak érdekében, hogy a perzsa állam atomhatalommá válását megakadályozza. Egyúttal viszont hivatalba lépéséig Clinton megkerülte a választ Kerry kényes kérdésére, miszerint tárgyalna-e a teheráni vezetéssel. Mint emlékezetes, a demokrata kampányharc idején ez éles vitapont volt Obama és Clinton között. Utóbbi naivitással vádolta leendő főnökét, amiért "előfeltételek nélkül" egyeztetne Mahmud Ahmadinezsad elnökkel. A Közel-Keletről szólva Clinton "tartós békeszerződés" kidolgozását ígérte, addig is "mélyen együttérzőnek" mondta magát Izrael azon igényével szemben, hogy megvédje magát a Hamasz rakétáitól. Oroszországra vonatkozóan több kérdésben, így a START-szerződés megújítása kapcsán is aktív együttműködést vetített előre.

Nemcsak Richard Lugar, a rangidős republikánus, de Russ Feingold, a nyílt finanszírozások aktív támogatójaként ismert demokrata szenátor is feszegette a Bill Clinton nevéhez kötődő alapítvány támogatói hátterét, amelyet az exelnök nemrég fedett fel, hogy elősegítse felesége kinevezését. Többek közt Leonyid Kucsma volt ukrán államfő veje is szerepelt ebben a körben. - Ha a legkisebb kétség támad is azzal kapcsolatban, ahogyan egy bizonyos adomány feltűnhet, úgy az alapítványnak nem lenne szabad elfogadnia azt - mondta az ősszel még külügyminiszteri esélyesként is emlegetett Lugar, utalva arrra, hogy a látszatnak is szerepe van abban, hogy a világ miként látja Amerikát.

Melegjogi szervezetek áttörésnek tartják, hogy Barack Obama a nyíltan homoszexuális püspököt, V. Gene Robinsont kérte fel, hogy mondjon imát a keddi beiktatás egyik előzetes eseményén, a Lincoln-emlékműnél. A leendő elnököt előzőleg pártján belül is bírálták, mivel magán a január 20-i ceremónián a melegeket bántó kijelentéseket tett - őket például a vérfertőzőkhöz hasonlító - tiszteletes, Rick Warren tarthatja az invokációt.

Hillary Clinton a meghallgatáson, háttérben a lánya, Chelsea
Hillary Clinton a meghallgatáson, háttérben a lánya, Chelsea
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.