Focipálya és csabai kolbász
Entropa címmel a cseh elnökség is letette művészeti névjegyét az Európai Tanács épületében, mint megannyi elődje - ám az új uniós vezetésnek ez a lépése is vitákat váltott ki, amint néhány első politikai döntése is. Prága a 27 tagország 27 művészét kérte fel, hogy ábrázolják az európai előítéleteket, vagyis azokat a korlátokat, amelyeket le kellene bontani az egységes Európa kialakulásához. A jórészt humoros alkotások azokból váltanak ki ellenérzéseket, akik nem értik a viccet. Az Entropa inkább szórakoztató, mulatságos, és eléri célját. Csak néhány példa: Nagy-Britannia hiányzik az európai térképről, Olaszország hatalmas futballpálya, Franciaország sztrájk miatt zárva, Luxemburg eladó. A magyaroknak Brüsszel egyenlő a világkiállításra épült Atomiummal, a belgáknak Magyarországról a csabai kolbász jut az eszükbe.
Nem az Entropa üzenetéről fognak persze emlékezni a csehekre, hanem elnöki munkájuk miatt, amely egyelőre erősen vitatott Brüsszelben. Az irányzat azonban javulásra utal - igaz, a cseheket is előítéletek várták az elnöki székben. Mire lesz képes az új kis tagállam, amelynek kormánya ingatag, államfője pedig az uniót bírálja? S mire megy az őrült tempót diktáló franciák, a fáradhatatlan Nicolas Sarkozy elnök után?
A válaszra persze még öt és fél hónapot várni kell: ennyi van hátra a cseh elnökségből, amelyből alig telt el két hét. - Nem méltányos ilyen hamar ítélkezni - mondta lapunknak Antonio Missiroli, az Európai Politikai Központ vezetője. Tény azonban, teszi hozzá, hogy a csehek nem túl szerencsések, hiszen lényegében már az elnökségük első napján két súlyos nemzetközi krízis várta őket: Gáza és a gáz.
Ami a közel-keleti konfliktust illeti, a csehek rosszul nyitottak: a kormányszóvivő az izraeli akciót védelmi jellegűnek minősítette, majd a reakció nyomán ezt visszavonta. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter a közel-keleti uniós közvetítést visszafogottan kezelte, és végül is ezt jól tette Missiroli szerint, hiszen látványos kezdeményezéssel sem ért volna el semmit. De a politikai elemző hozzáteszi: a csehek még az ősszel jelezték, hogy szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot Izraellel, és nyilván ez vezetett az első téves megnyilatkozásra. A luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn azt mondta, Prágának meg kell tanulnia a nemzeti politikát alávetni az uniós törekvéseknek.
Az orosz-ukrán gázárvitában először semlegességet hirdetett a cseh elnökség, ám hamar kiderült, hogy ez az álláspont tarthatatlan. Az unióban száz- és százezrek fagyoskodnak. Missiroli, akárcsak az Európai Külpolitikai Tanács kutatója, Thomas Klau, úgy véli: Topolánek cseh kormányfő aktív közvetítői tevékenysége éppúgy hozzájárult a megoldáshoz, mint az a döntése, hogy erőteljesen támaszkodott az oroszokkal energiaügyekben jó kapcsolatot ápoló Angela Merkel német kancellárra, illetve az Európai Bizottságra, amely most éppen fellélegzik a múlt félévi francia nyomás alól. A múlt év elején a csehekhez hasonlóan járt el uniós elnökként Szlovénia is, amely Koszovó kérdésében keresett befolyásos támogatókat az EU-n belül.
Ma már igent mondanának az írek?
A Sunday Independent és a Quantum Research ötszáz fős közvélemény-kutatása szerint az írek 55 százaléka támogatja a lisszaboni szerződést, és csak 30 százaléka ellenzi, míg 15 százaléknak nincs kialakult véleménye. Ez jelentős elmozdulás a decemberi felméréshez képest. Az írek tavaly népszavazáson utasították el a szerződést, ám a decemberi EU-csúcson ígéretet kaptak, hogy megőrizhetik biztosukat, és Brüsszel nem szól bele az ír semlegesség, szociál- és adópolitika ügyeibe. A garanciákat a horvát csatlakozási szerződéshez illesztik, ha az írek ebben az évben újra az urnák elé járulnak, és igent mondanak. Megfigyelők a közhangulat változását a gazdasági válság mind érezhetőbb hatásaival magyarázzák.
Szabad Polgárok Pártja néven a szorosabb európai integrációt elutasító új cseh jobboldali párt megalakulását jelentették be tegnap Prágában. Helyi megfigyelők szerint Václav Klaushoz közeli politikai csoportosulásról van szó. A cseh államfő december elején szakított az általa alapított, jelenleg kormányzó Polgári Demokratikus Párttal, mert annak mai politikáját már nem tudja elfogadni. Az új párt elutasítja a lisszaboni szerződést. (MTI)
