Mint kifejtette, három-négy napja téma a harmadik fázis, azaz a Gázai övezetben található városok központjába való benyomulás. - Az izraeli vezetés ezzel is nyomást gyakorol Kairóra, Washingtonra és a Hamaszra. Izrael azt szeretné, ha a világ látná: nem félnek folytatni a háborút. Ugyanakkor senki sem szeretné, ha valóban folytatni kellene - osztotta meg belpolitikai tapasztalatait Somfalvi, hozzátéve, hogy "a kormányzó koalíció sem siet bedobni még több izraeli katonát" a háborúba.

- Ez a legnehezebb kérdés - sóhajtott a harmincéves újságíró, amikor arról faggattuk, mikor jelentheti ki Izrael, hogy győzött. - A mi szomszédságunkban amúgy is nehéz megmutatnod, hogy megnyerted a háborút - tette hozzá. Ugyanakkor Somfalvi elmondta, meglátása szerint Izrael egyik fontos célja, hogy egyiptomi, illetve nemzetközi erők vállalják az Egyiptom és a Gázai övezet közötti határsáv őrizetét, megakadályozva a több száz alagúton keresztül történő csempészést. - A legnagyobb siker pedig az lenne, ha a Hamasz nem lőne több rakétát Izrael felé - véli Somfalvi Attila. Izrael nem akar Gázában maradni, a zsidó államnak ugyanakkor garanciákra is szüksége van, hogy a Hamasz nem folytatja ott, ahol a hadművelet előtt abbahagyta a rakéták kilövése és a fegyvercsempészet tekintetében.

- Az izraeliek egyelőre teljes mértékben támogatják a háborút, nem veszítették még el a türelmüket. Úgy érzik, hogy ezt a háborút nem lehetett elkerülni, hiszen nyolcévnyi Hamasz-rakétázás után valamit tenni kellett - vélte a legolvasottabb hírportál újságírója, aki a hét végén dél-izraeli városokban járt.

Nagy kérdés, hogy mi történik a február 10-re kitűzött izraeli választásokkal. A kampány szünetel. Mint Somfalvi elmondta, egyelőre egyik nagy párt sem akarja elhalasztani a voksolást. Ehhez egyébként a 120 fős izraeli parlament nyolcvan tagjának a szavazatára lenne szükség. A háború eddigi "politikai nyertese" Ehud Barak védelmi miniszter, a Munkapárt vezetője. - A korábban mért 11 képviselői szék helyett ma már 16-17 helyre számíthat - mondta lapunknak telefonon Somfalvi Attila.

A parlament legnagyobb pártja, a Kadima és a Munkapárt szavazói fedik egymást, így folyamatos a csatározás Cipi Livni külügyminiszter (az előbbi miniszterelnök-jelöltje) és Barak között. Somfalvi arra figyelmeztetett, hogy a rossz kapcsolatukról szóló híreket legtöbbször Ehud Olmert távozásra kényszerült kormányfő szítja, aki utolsó politikai szereplésében azzal is próbálja átrajzolni a róla kialakult rossz képet, hogy azt a benyomást kelti: a két miniszter olyan, mint a civakodó gyerekek.