Az első vájatok még 1982-ben épültek, mikor egy békeszerződésben két részre osztották a várost a Gázai övezet és Egyiptom között. A Hamasz 2007-es hatalomátvétele után nemzetközi embargó alá került Gáza. Az alagutak lettek a nemzetközi kereskedelem kizárólagos útvonalai.

A Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat szerint a Hamasz sokkal jobb és nagyobb hatótávolságú rakétákhoz jut ezeken az alagutakon át, mint amilyenek a helyben gyártott Kaszszam rakéták. Ezekkel lövik újabban az iszlamista fegyveresek Izrael déli területeit.

- A terrorcselekmények beszüntetése és a fegyvercsempészet leállítása feltétele az izraeli csapatok visszavonásának - jelentette ki Ehud Olmert miniszterelnök Szderótban, abban az izraeli városban, amely különösen gyakori célpontja a palesztin fegyveresek rakétatámadásainak. Izrael rendületlenül próbálkozik, hogy betömje a lyukakat és kifüstölje a csempészeket.

A Hamasznak direkt és indirekt módon is anyagi haszna származik az alagutakból. Először is ezeken a csatornákon jut el hozzájuk az iráni kormánytól és más nemzetközi támogatóktól származó pénz jó része, és évi 10 ezer sékeles adót vetnek ki azokra, akiknek alagút ér véget a házukban. Egyes források szerint az alagutak tulajdonosai napi több ezer dollárt is kereshetnek. A munka azonban veszélyes: minden héten több haláleset is történik, mikor a járatok beomlanak.

Egy átlagos alagút 500 méter hosszú, és több mint tíz méter mélyen halad. Egyes alagutakban faborítás van a falakon, primitív liftek a két végükben, és telefonvonal is húzódik bennük. Majdnem mindben van világítás. Néhányukban benzin szállítására alkalmas vezetékeket is építettek.

A járatok a világ egyik legjobban őrzött határa alatt vezetnek át. A Philadelphi út néven emlegetett határszakasz 12 kilométer hosszú és 100 méter széles. Közepén betonút, két szélén kerítések, őrtornyok. 750 egyiptomi határőr vigyázza, egy 2005-ös megállapodás értelmében izraeli katonák nincsenek már rajta. Izrael szerint az egyiptomiak nem végzik jól a munkájukat: szándékosan figyelmen kívül hagyják az ő oldalukon alagutakra utaló jeleket. A gázai oldalon a Hamasz az úr, így ellenőrizetlenül jut át rajtuk bármi. Azaz ellenőrzés csak erkölcsi alapon van: a Hamasz megtiltotta az alkohol, a pornó és hasonló termékek csempészetét.

Az alagutak használaton kívül helyezésének több módja is van, és mindenki mást mond arról, melyik utat kellene követni. Az EU külpolitikai vezetője, Javier Solana szerint például hanghullámokkal működő szonárokkal kellene felderíteni, hol vannak az alagutak.

Akármilyen módszert választanak is, a nemzetközi közösségnek számolnia kell Egyiptom ellenállásával. Kairóban ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy az ország területére esetleg fegyveres csapatokat vezényeljenek a határ biztosítására vagy az alagutak felszámolására.