Irán vezetői számára a gázai fejlemények kétségkívül kedvező lehetőségeket rejtenek. A palesztin ügyek napirendre vételével odahaza sikeresen terelhetik el a figyelmet a mindennapos problémákról, és az egyre rosszabb gazdasági helyzetről. Ráadásul az olajárak is emelkedni kezdtek. Az ártatlan áldozatokat bemutató képsorokkal és a nemzetközi közösség tétlenségével szembesülő iráni lakosság komolyan szimpatizál a palesztinokkal.

Az Izrael-ellenes propaganda célja egyfelől a konzervatívok választási esélyeinek javítása a júniusi elnökválasztást megelőzően. Másik célja azonban az iszlám világ vezetőjeként, vagy legalább a régió domináns hatalmaként való feltüntetése, s ennek elfogadtatása az új amerikai kormánnyal.

A kemény retorika azonban kontraproduktívvá is válhat. A Hamasz támogatása ugyan időlegesen népszerűvé teheti a perzsa Iránt az arab világban, a vezetők korrupcióval és tehetetlenséggel vádolása azonban könnyen az amerikaiak felé terelheti ezen arab országok kormányait. Mindez pedig hosszútávon az arab-iráni kapcsolatok megromlásához vezethet.

Az iráni vezetés éppen ezért óvatos. Így például egyelőre szó sincsen arról, hogy a síita Hezbollah nyújtotta libanoni ütőkártyát kihasználva második frontot nyissanak Izraellel szemben, mivel a háború ilyetén eszkalálódása magát Iránt tenné célponttá.