A Nyugat hosszú év végi vakációja a "normálisnál" nagyobb szabadságot biztosított az izraeli offenzíva számára, és szempont volt az interregnum alatti, amerikai elnöki tehetetlenség, valamint a közelgő izraeli választás is.

A harcok befejezésének körülményei döntik el, milyen hatással lesz a konfliktus a térség erőegyensúlyára - mondta Lowe. Izrael fő célja a területe elleni rakétatámadások megakadályozása, miközben tudja, hogy ez pusztán katonai eszközökkel nem érhető el. Reményei szerint azonban egy meggyengült Hamasz Izrael számára kedvezőbb tűzszüneti feltételeket fogadhat el. A mozgalom meggyengítésével elvileg erőre kaphatna a mérsékeltebb palesztin politika is.

A Közel-Kelet kutatója szerint a Hamasz számára már az is győzelemnek számít, ha túléli erőfölényben lévő ellenfele rohamait. Izrael nem akarhatja megsemmisíteni a radikális mozgalmat, mert az alternatíva csak sokkal rosszabb. Egy hatalmi vákuumban könnyen juthat befolyáshoz egy még agresszívabb, az al-Kaidához közel álló szervezet. A Fatah tudja, hogy ha az izraeli tankok segítségével térne vissza Gázába, az ellenséggel kollaboráló árulóként halálra lenne ítélve. Lowe úgy véli, hogy a zsidó államnak nem szándéka Gáza visszafoglalása, amelyhez amúgy sem kapná meg a nemzetközi támogatást.

Az arab országok eddig visszafogott kritikai megjegyzéseket tettek az izraeli kampánynyal kapcsolatban. A legkeményebb hangot Szíria ütötte meg, "népirtásként" megbélyegezve a bevonulást. Az USA-val, illetve magával Izraellel speciális kapcsolatot fenntartó államok, mint Egyiptom és Jordánia még óvatosabban fogalmaznak; amúgy sem szívlelik a Hamasz mozgalmat, és tartanak annak fundamentalista befolyásától saját állampolgáraikra.

Palesztin nő, izraeli katonákkal szemben