Eckstein-Kovács a tavaly november 30-án lezajlott parlamenti választásokon harmadik szenátori mandátumáért szállt versenybe Kolozsvár egyik választókörzetében. Ám a Romániában novemberben először alkalmazott egyfordulós, egyéni szavazókerületes választási rendszer hiányosságai miatt, a nagyszámú begyűjtött szavazat ellenére sem sikerült mandátumot szereznie.

A Népszabadság forrásai szerint Basescu már néhány nappal később, december közepén magához kérette a politikust, aki korábban a román szenátus jogügyi bizottságának elnöke volt. Felajánlotta neki: kinevezi kisebbségügyi elnöki tanácsosnak, ami miniszteri rangú tisztségnek számít Romániában. A mostani kinevezés az államelnök mandátumának időszakára érvényes, azaz gyakorlatilag a 2009-es évre, az idén novemberben ugyanis Romániában elnökválasztást tartanak.

Eckstein-Kovács Péter 1956-ban született Kolozsváron. Szülővárosában jogot tanult, majd ugyanott ügyvédként dolgozott. Az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának a vezetője, a szövetség egyik befolyásos politikusa. 1990 és 1992 között parlamenti képviselő, 1992 és 1996 között kolozsvári városi önkormányzati tanácsos, azóta tizenkét éven át szenátor volt. 1999 és 2000 között kisebbségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban.

A kinevezési dekrétum közzététele után Eckstein-Kovács lapunknak elmondta: mielőtt a kinevezést elfogadta, egyeztetett az RMDSZ vezetésével. Fontos volt számára, hogy az RMDSZ pozitívan állt hozzá a kinevezéshez, és ez sokat nyomott a latban, amikor a tisztség elfogadása mellett döntött.

- Évtizedesnél régebbi óhaja volt az RMDSZ-nek, hogy a Cotroceni-palotában a államfőnek kisebbségügyi tanácsosa legyen. Emlékszem, hogy 1996-ban Szilágyi Sándor kolozsvári nyelvészprofesszort szerettük volna ebben a tisztségben látni - mondta a politikus. Közölte: bizalmi pozícióról van szó, feladata az államelnök folyamatos tájékoztatása a kisebbségi ügyekkel kapcsolatosan, de javaslatokat is jogában áll majd előterjeszteni.

Eckstein-Kovács elismerte, hogy Basescu már a novemberi parlamenti választások hivatalos eredményének közzététele utáni napokban felajánlotta neki a tisztséget. Ennek nyomán nem az RMDSZ embereként, hanem az államelnök választottjaként került az elnöki hivatalba, de nem kellett RMDSZ-tagságáról sem lemondania.