A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban a kormánykatonák és a hutu milíciák ellen harcoló csoport vezére, Nkunda azonnal cáfolta a hírt, és közölte, a bejelentéssel árulást követett el a ranglétrán közvetlenül alatta álló Boso Ntaganda. Ha hatalmi harc indul a csoporton belül, az még több szenvedést hoz a térség civil lakossága számára.

A "Terminátor" néven ismert Ntaganda számos afrikai háborúban és lázadó hadseregben szolgált már. A hágai Nemzetközi Törvényszék 15 évnél fiatalabb gyermekek besorozásával vádolja. 2004-ben helyet kínáltak neki a ruandai kormányban, ám ezt elutasította,
és két év múlva csatlakozott Nkunda harcosaihoz. A két vezető a BBC riportere szerint novemberben veszett össze egymással egy 150 emberéletet követelő mészárlás miatt, amelyet Ntaganda emberei követtek el.

A tuszi lázadók saját állításuk szerint a lakosságot védik
a hutu milíciáktól, amelyek a ruandai népirtás után, 1994-ben menekültek az országba. A kongói kormány már többször megígérte, hogy elbánik az ország területén tartózkodó hutu szélsőségesekkel, ám erre még eddig nem került sor. Nkunda seregét azonban azzal vádolja, hogy a ruandai kormány szolgálatában áll, és helyi harcosokból szervezett milíciák segítségével harcol ellene.

A konfliktus egyik gyökere tehát a hutu-tuszi feszültség, ám a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a térségben a modern technikai eszközök gyártásához szükséges értékes és ritka ásványkincsek találhatók. A bányákat minden csoport magának akarja, a bevételből pedig saját működésüket fedezik.

Tavaly negyedmillió civil menekült el otthonából a harcok miatt. Már a menekülttáborok sem nyújtanak biztonságot, így sokan a dzsungelbe szöktek. A lakosságot minden csoport kínozza: rabolnak, fosztogatnak és nőket erőszakolnak meg.

Számtalan békemegállapodás született már a térségben, de egyik sem volt tartós. A legutóbbi, Kenyában rendezett tárgyalások sem hoztak eredményt.