Milyen lesz a világ a Nyugat nélkül?
Milyen lesz a világ a Nyugat nélkül, azaz ki veszi át a vezető szerepét? Az ugyanis egyértelműnek tűnik, hogy véget ér a Nyugat diadalútja - jósolja 2025-re az amerikai National Intelligence Council (NIC) nevű szervezet. Az egyik legfontosabb megállapításuk az, hogy akkortájt is az Egyesült Államok lesz a legbefolyásosabb, de pozíciója gyengébb lesz a mostaninál. Kína, India, Japán, Korea, Malajzia, Indonézia ugyanakkor a jelenleginél fontosabb szerepet tölt be.
Kínáról általános a vélekedés, hogy 2025-re a világ fő exportőre lesz, míg egyedül Dél-Ázsia a világ javainak 38 százalékát is előállíthatja, szemben a jelenlegi 24 százalékkal. Ez az ugrás egy szintre helyezi az ázsiai gazdasági pólust az OECD-országokkal, amelyek ekkor a világtermelés mintegy 40 százalékát fogják előállítani.
Nováky Erzsébet, az MTA jövőkutató bizottságának elnöke, a Corvinus Egyetem professzora valószínűnek tartja, hogy Kínában a jelenlegi gazdasági eredmények 2015-2020-ig lesznek jellemzőek, de lényegesen hosszabb időtávra aligha. Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója szerint 2025-re biztosan megdől az a korábbi nézet, hogy a fejlődés automatikusan elhozza az államok demokratizálódását. Elsősorban Kína esetében látjuk, hogy a gazdasági sikeresség nem feltétlenül jár együtt a demokratizálódással. A fő bizonytalanságok közé sorolható, hogy 2025-ig mennyire sikerül átállni a jelenlegi meghatározó energiaforrásokról - olaj, gáz, szén - újakra. A világ energiaigénye 2025-re - többek között Kína és India gazdasági növekedésének következtében - ugyanis várhatóan 50 százalékkal lesz nagyobb, mint napjainkban. A NIC szerint a ma ismert technológiák alkalmatlanok arra, hogy leváltsák a jelenlegi energiaberendezkedést, új technológiák pedig valószínűleg 2025-ben még nem lesznek megfizethetők.
"A világ 2025-ben" - Milyen válaszokat adjon az Európai Unió című 2007-es elemzés szerint középtávon egyetlen olyan bevált energiatechnológia van, amely jelentős hatást gyakorolhat az energiaellátásra, ez pedig az atomenergia. Az olyan alternatív megoldások, mint a szélerőművek és a biohajtóanyagok, csak kis mértékben segíthetik az egyre növekvő energiaellátást.
Nováky Erzsébet szerint konfliktusok várhatók az édesvízzel és az élelmiszerrel való ellátás miatt is. Az energiákkal (köztük a vízzel) és az élelmiszerekkel való takarékosko-
dás ezért elkerülhetetlen lesz. Valószínű, hogy az energiahiányhoz való alkalmazkodás nagyobb problémát fog okozni, mint az új energiaforrásokra való áttérés, és az azokhoz való alkalmazkodás.
A konfliktusok fő forrása, hogy egyre több ember próbál megélni a bolygón. 2025-re nyolcmilliárdra nő a létszám, 2050-ben várhatóan 9,3 milliárddal tetőzik, és ezt követően csökkenésnek indul. A számítások alapján 2025-re 33 olyan nagyváros lesz, amelynek a népessége meghaladja a nyolcmilliót. 1990-ben 21 ilyen várost találtunk - 1950-ben csak London és New York szerepelt a listán.
A létszámnövekedés térségenként eltérő. Világszintű összesítésben jelenleg évente 21 születés jut ezer főre, az Egyesült Államokban ez a szám 14, Európában 10. Az átlagos születésszám 10-ről 11-re emelése legfeljebb stabilizálná Európa munkaképes korú népessége zsugorodásának megakadályozásához még nagyobb mértékben kellene emelni a születési rátát. Az uniós anyag szerint a demokratikus társadalmak számára Európában az egyik fő kihívást az jelenti, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt integrálják azokat a társadalmi csoportokat, amelyek ma kirekesztettnek, sértettnek érzik magukat. Ezért támogatni kell a kultúrák közötti párbeszédet és elszigetelni a szélsőségeseket.
Hazánkra is vonatkoznak az Európát és Japánt sújtó demográfiai gondok. Az országnak fel kell készülnie a komoly népességcsökkenésre, de ezzel alig foglalkozik a politika. Megoldás lehet a bevándorlás, de csak akkor, ha az ország a jelenleginél vonzóbb célország lesz. Ha nem, akár kétmillióval is apadhat a mai tízmilliós populáció.
Itthon is készült egy hatszáz oldalas anyag a Magyar Tudományos Akadémia megrendelésére Magyarország 2025-ben címmel. A felkért szakértőket számos aggasztó jelenség izgatja. Attól félnek ugyanis, hogy ezek 2025-ig felerősödnek Magyarországon. Ilyen elsősorban a társadalom kettészakadása gazdagokra és szegényekre, a digitális szakadék elmélyülése, az alacsony születési arányszám további csökkenése. Nováky Erzsébet kevéssé pesszimista, mert szerinte a fiatalokban még élnek a tradicionális értékek, ezért van remény a népességcsökkenés tendenciájának megváltoztatására. Ezeknek az értékeknek és a fiatalok jövőorientált szemléletének erősítése az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat.
Tamás Pál érdekes változásnak tartja, hogy míg a legelső - 2010-re vonatkozó NIC-jövőképet -, az amerikaiak egyedül készítették el, a 2025-ös már széles körű nemzetközi egyeztetés után látott napvilágot. Meggyőződése, hogy komolyan kell venni ezt az anyagot. Például azért, mert amit a 2020-ra szóló hasonló jelentésben megfogalmaztak - mellesleg ezen a téren ez a leggyakrabban idézet jövőkép -, arrafelé tart a világ. A 2025-ös NIC- jelentésnél nem létezik alaposabb elemzés.
A felvázolt jövőképeket azonban ennek ellenére kellő távolságtartással kell figyelni. 2005-ben például a szakértők még azt jósolták, hogy a világon a digitális információk mennyisége 1100 naponta megkétszereződik. 2007-re ez az időtartam 11 hónapra rövidült. A tudomány szerencsére, vagy szerencsétlenségünkre időről időre előáll korszakformáló eredménnyel - elektromosság, atomenergia, informatika, biotechnológia -, ami alapjaiban írhatja át a forgatókönyveket.
Ami már bizonyosnak tűnik, hogy 2025-ben átadják a világ addigi leggyorsabb mágnesvasútját Japánban. A vonatok óránként több mint ötszáz kilométeres sebességgel fognak haladni. De még az is lehet, hogy gyorsabban.
