Akar száz föld-levegő rakétát?
Úgy tűnik azonban, hogy But kapcsolataiban változás állt be: letartóztatása óta Oroszország nem kérte a 41 éves férfi kiadatását, noha az ártatlanságát hangoztató But ezt várta Moszkvától. Ebben azért is bízhatott, mert Oroszországban zavartalanul mozoghatott annak ellenére, hogy az ENSZ már nyolc évvel ezelőtti jelentésében a kelet-európai fegyverkereskedelem központi figurájának nevezte Butot, számláit pedig 2004-ben befagyasztották az Egyesült Államokban.
A kalandos életű But az amerikai kábítószer-ellenes szolgálat (DEA), magukat kolumbiai felkelőknek kiadó munkatársai közreműködésével került rendőrkézre a délkelet-ázsiai országban, ahol a kolumbiai szállítás részleteit tárgyalta az álügyfelekkel. A száz föld-levegő rakétát Bulgárián keresztül juttatta volna el a dél-amerikai FARC-nak, amelyet az Egyesült Államok terrorista szervezetként tart nyilván. Washington - ahol az orosz férfira ezért életfogytiglani büntetés is várhat - erre hivatkozva kérte But kiadatását, amiről Thaiföld márciusban dönt. Bangkokban azonban nem zárják ki, hogy a kiadatás előtt még tíz évet ülhet thai börtönben But, amennyiben bebizonyosodik, hogy ottani fegyveres csoportokkal is üzletelt.
A "Halálkereskedőként" elhíresült férfi 1967-ben, az akkori Szovjetunióhoz tartozó Tádzsikisztánban született. A szovjet légierőnél szolgált, majd katonai tolmácsként dolgozott Angolában. A Szovjetunió széthullása után 26 évesen alapította meg - állítólag orosz titkosszolgálati segítséggel - első áruszállító légitársaságát, amely a Szomáliában szolgálatot teljesítő belga katonáknak nyújtott támogatást. A kilencvenes évek első felében, Afganisztánban a Rasid Dosztum irányította Északi Szövetséggel üzletelt, amelyet a tálibok elleni harcban az Egyesült Államok is támogatott. A tálibok afganisztáni előretörésével azonban az évtized közepétől már nekik is szállított fegyvereket, belgiumi bejegyzésű légitársasága révén - állítják Washingtonban. A tálib kapcsolat miatt székhelyét Belgiumból az Egyesült Arab Emírségekbe tette át, miközben Afrika 15 országába szállított fegyvereket, kijátszva az ENSZ-korlátozásokat. Az ENSZ szerint But afrikai szállításai járulnak hozzá, hogy a fegyveres konfliktusok nem enyhülnek. Az Egyesült Államok pedig a szeptember 11-i terrortámadás után tett lépéseket But amerikai cégeinek felszámolására.
But nemcsak a titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok, hanem Hollywood érdeklődését is felkeltette: 2005-ben a Fegyvernepper (The Lord of War) című filmben a Nicolas Cage alakította Jurij Orlovot állítólag a "Halálkereskedőről" mintázták.
