A "harag napja" a Gázai övezetben
Izrael tegnap húsz célpont megsemmisítésével folytatta a Gázai övezet hét napja tartó bombázását. Kilőtték tizenöt Hamasz-vezető házát, a polgári áldozatok elkerülése érdekében a környező lakókat telefonon vagy előrejelző rakétákkal figyelmeztették. Tegnap eltaláltak egy mecsetet is Dzsabalijában, melyet a Hamasz fegyverraktárként használt. A Reuters azt jelentette, hogy eddig 424-en vesztették életüket Gázában. Az ENSZ szerint közülük százan civilek. A Guardian londoni napilap értesülései arról szólnak, hogy egyre nagyobb gondot jelent a halottak eltemetése. Az egy hete tartó izraeli bombázás ellenére tegnap 30 rakétát lőttek ki Gázából; valamelyik egy izraelit megsebesített. Múlt szombat óta négy izraeli halt meg a palesztin rakétáktól.
Az izraeli hadsereg felkészült a szárazföldi hadműveletre, s a Haarec izraeli napilap szerint egyre valószínűbb, hogy a döntéshozók kiadják erre a parancsot. A hadsereg nagyszabású, de rövid katonai hadműveletet javasol. A BBC azt jelentette, hogy a gázai családok az övezet határaitól a belső területek felé menekülnek. Az övezetbe továbbra sem engednek be újságírókat.
Cipi Livni izraeli külügyminiszter úgy véli, nincs szükség a franciák által javasolt 48 órás "humanitárius tűzszünetre", mert a segélyszállítmányokkal megrakodott kamionok folyamatosan érkeznek a térségbe. Azt is hozzátette, nem szabad hagyni, hogy a Hamasz bármiféle legitimációt nyerjen egy tűzszünettől. Livni tegnap Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnökkel tárgyalt, s közölte, hogy a Hamasz az előző hat hónapos tűzszünetet is arra használta, hogy felfegyverkezzen.
Egyelőre eltérő elképzelések alakultak ki az izraeli vezetésben a hadművelet utáni időszakra - állítja a Haarec. Míg a hadsereg világos megállapodást látna szívesen a Hamasszal, addig Livni inkább az erő alkalmazásának állandó fenyegetésével tartaná bizonytalanságban a radikális szervezetet. Ehud Olmert kormányfő pedig azt szeretné, ha nemzetközi megfigyelők szavatolnák a tűzszünetet. A Haarec diplomáciai forrásai szerint Olmert eljuttatta Izrael tűzszüneti feltételeit Washingtonba (beszüntetni a palesztin rakétatámadásokat, véget vetni a fegyvercsempészésnek és a Hamasz növekedésének), amely aztán továbbítja azt a Hamasszal szóba álló országoknak.
Simon Perez izraeli elnök több ezer zsidó származású külföldi, köztük magyar fiatalok előtt beszélt tegnap Jeruzsálemben. Tízperces beszédében kitért a gázai helyzetre is - jelenti Jeruzsálemből S. Takács András.
- Mint tudjátok, a fiaink harcolnak Izrael biztonságáért. De ez a háború más, mint a többi, hiszen a háborúkban általában van a front és vannak az emberek. Itt és most az egész országrész fronttá vált - mondta. A teremben többször is megtapsolták a jelen lévő katonákat, az elnököt pedig felállva köszöntötték, nevét skandálva.
- Biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk - folytatta Perez. - Ha azt kérditek, mit értek győzelmen, hogy mi lehet győzelem egy ilyen háborúban, azt felelem: ti. Ti vagytok a győzelmünk. A "ti" ezúttal azokra a zsidó fiatalokra vonatkozik, akik éppen Izraelben vannak a világ különböző országaiból.
- Nem azért harcolunk a Hamasszal, mert arabok, hanem mert terroristák - mondta Perez. - Sokan civilizációk közötti szakadékról beszélnek, pedig nem erről van szó. Ez egy civilizáción kívüli szakadék. A civilizált világ és egy olyan világ között, amely megpróbálja civilizálatlanná tenni a földkerekséget. Mi a civilizált világhoz tartozunk, és biztosak vagyunk benne, hogy a civilizáció győzni fog.
"Lelkileg teljesen kikészültünk"
- A hét napja tartó háború az övezet egész területét sújtja - mondta lapunknak a Gázai övezetben tartózkodó L. Reged Khaled, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa.
Reged gyógyszerésznek tanult Magyarországon, ahol 1985 óta él. Családjával még a bombázások kezdete előtt érkezett az övezetbe látogatóba. - Eleinte az állami, hivatali, kormányzati épületeket vették célba, az elmúlt két napban azonban egyre inkább mecseteket és lakóházakat rombolnak le - tájékoztatta lapunkat a Hán-Junisz menekülttáborban tartózkodó Reged. Mint Reged emlékeztetett: a Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott területe, ahol a lakosság fele gyerek. Mivel az épületek szorosan egymás mellett állnak, szinte biztos a civil áldozat minden bomba becsapódásánál. A Gázai övezet épületeiben nincs óvóhely, de ha lenne, sem mentene meg a harminc méter mély krátert maga mögött hagyó bombák ellen - teszi hozzá. Reged elmondta: nincs lehetőség a menekülésre, hiszen a határok zárva vannak. Tegnap volt az első alkalom, hogy Izrael kiengedte a kettős állampolgársággal rendelkező palesztinok egy részét az övezetből - pénteken 300 palesztin lépett át Izraelbe. A magyar állampolgár Reged is erre a lehetőségre vár, hogy minél előbb kimenekíthesse családját.
Egyiptom felé részlegesen megnyitották a rafahi határátkelőt, ahol naponta 40-50 segélyszállítmánnyal megrakott kamion jut át az övezetbe, és pár tucat sebesült hagyja el Gázát. Mint Reged elmondta, Gázában összesen 1700 kórházi ágy van, és a sebesültek száma már biztosan elérte a kétezret. Az egyik kórház ráadásul megrongálódott az egyik bombatámadásban.
A két éve tartó embargó miatt Gázában rendkívül nehéz a lakosság élete: - Gáz három hónapja nincs, az emberek tüzet raknak, ha főzni akarnak. Áram maximum 4-5 órán át van naponta, vagy kétnaponta. A vízszolgáltatás is akadozik. Ha a sütöde működik, hatalmas sor áll előtte - számolt be a segélyszervezet munkatársa. - Lelkileg teljesen kikészültünk, nem tudunk aludni. A gyerekek rettegnek, a kisebbik, négyéves fiam azt rebegi "Apa, nem akarok meghalni" - vallja a férfi.
L. Reged Khaled több éve dolgozik együtt a segélyszervezettel, jelenleg egy körülbelül ötmillió forint értékű segélyszállítmány előkészítésén dolgozik. Az Ökumenikus Segélyszervezet a főként gyermekeknek szánt élelmiszerből és gyerekpelenkákból álló segélyszállítmányát Egyiptomból igyekszik bejuttatni a Gázai övezetbe. (Z. E.)
