Csődben a román nyugdíjalap
Basescu már novemberben figyelmeztetett, hogy az állami nyugdíjalap csődbe jutott, és nem rendelkezik az ellátmánynövelések finanszírozásához szükséges forrásokkal. Az elnök az új kormánytagokkal találkozva kijelentését most megerősítette. Emil Boc kormányának hétfőn kellett volna összeülnie, hogy a jövő évi állami, illetve társadalombiztosítási költségvetés tervezetét véglegesítse. Mivel azonban a pénzügyminisztérium szerint az idei költségvetési hiány akár a nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékát is túllépheti, a miniszterelnök újabb kimutatásokat kért, és a költségvetés tervezetének megvitatását mára halasztotta.
Gheorghe Pogea pénzügyminiszter nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy az új kormány befagyassza a kötelező magánnyugdíjpénztáraknak a munkavállalók által befizetendő hozzájárulásokat. Elfogadott jogszabály szerint ugyanis erre a célra a munkavállalóknak az eddigi két százalék helyett, január elsejétől 2,5 százalékot kellene fizetniük. Az eredeti cél az volt, hogy évi félszázalékos emeléssel, 2016-ig a magán-nyugdíjpénztárakhoz a munkavállalók bruttó keresetük hat százalékát fizessék be.
Basescu tanácstalannak mutatkozik. Miközben leszögezte, hogy támogatja az állami nyugellátmányok jelenlegi szintjének megtartását, hangsúlyozta, hogy szolidaritást vállal az új kormány szükségszerűen népszerűtlen intézkedéseivel. Az államfő következetlen volt, amikor a Tariceanu-kabinet elnapolta a nehéz munkát végzők nyugellátmányának emeléséről szóló törvény alkalmazását, hiszen ezt az intézkedést Basescu bírálta. Az államfő azonban most úgy látja, hogy a gazdaság növekedésének mérséklődése és a világméretű pénzügyi válság közepette az új kormánynak el kell napolnia egyes intézkedések bevezetését.
Svédország: 72 év lenne a nyugdíjkorhatár
72 évre kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt a svéd polgári kormánykoalíció tagja, a Kereszténydemokrata Párt. Ugyanakkor 61 évtől lehetővé tennék a részleges nyugdíjba vonulást. Aki tud és akar, az 72 éves koráig teljes egészében aktív maradhat, aki viszont úgy érzi, hogy csak - mondjuk - 20 százaléknyi munkaidőt tud vállalni, az megteheti, mert ilyenkor sem csökken a bázisöszszeg, csupán annak 80 százalékát kapja meg nyugdíjként. A végzett munkáért járó bér viszont nincs korlátozva, tehát annyit kereshet, amennyit csak tud az adott munkaidőn belül. (Staffan Perger)
Romániában az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban a nyugdíjak gyakorlatilag kétszeresükre növekedtek. A ledolgozott évek és a befizetett hozzájárulás alapján minden egyes nyugalmazott személynek a pénztár megállapítja, hogy hány ún. nyugdíjpont értékű nyugellátmányra jogosult. 2005 januárjában az országos bruttó átlagbérhez kötött nyugellátmányok mértékegysége, a nyugdíjpont értéke 2 955 592 régi lej, azaz 295,56 új lej volt. 2008 januárjára a nyugdíjpont értéke 581,3 új lejre, azaz kis híján a duplájára emelkedett. Csak a 2008. január elsejei emelés 43 százalékos volt. Az idén, újabb nyugdíjemelés okán, október elsejétől a nyugdíjpont értéke 697,5 lejre nőtt, ami a 2005. januári érték 2,36-szorosát jelenti. A decemberben leköszönt kormány azt ígérte, hogy január elsejétől a nyugdíjpontot 729 és 742 lej közötti értékre emelik. Mivel az elmúlt néhány esztendő évi 7-8 százalékos gazdasági növekedésének köszönhetően Romániában a bérek is számottevően növekedtek, az Országos Nyugdíjpénztár hiánya általában nem haladta meg évente a nemzeti össztermék (GDP) 0,2 százalékát. Az elmúlt néhány hónapban azonban a gazdasági válság kiváltotta a cégek tevékenységének zsugorodását, így a nyugdíjpénztár bevételei jelentősen csökkentek, s a hiány hónapról hónapra növekszik. Ezt a hiányt, akárcsak korábban is, az állami költségvetésnek kellene fedeznie. (T. Sz. Z.)
