Kínai, orosz csővezetékekbe kerülhet a Nabuccónak szánt közép-ázsiai gáz

Míg Európa karácsonyozik és azon töpreng, hogyan biztassa a Nabucco vezetékbe néhány milliárd eurós befektetésre nagyvállalkozóit, addig Kína és Oroszország azon munkálkodik, hogy megkaparintsa a Nabuccóba tervezett közép-ázsiai gázmennyiséget.

Megkezdték a világ leghosszabb gázvezetéke, a Türkmenisztánból Dél-Kínába vezető cső nyugati szakaszának az építését. A türkmének az oroszokat is érdeklik, az ünnepekben a Gazprom első embere Asgabatban állapodott meg az északra, Oroszországba vezető gázcső építése gyorsításáról. A harmadik elem: Oroszország, a Gazprom megismételte nagyvonalú ajánlatát, hogy lábon megvásárolja az Azerbajdzsánban kitermelt teljes gázmennyiséget.

Ez utóbbi megvalósulása azért is drámai lépés lenne, mert pillanatnyilag az azerbajdzsáni gázmezők az egyetlen biztosnak látszó forrás, amelyből a Törökország-Bulgária- Románia-Magyarország- Ausztria Nabucco vezetéket - igaz, csak részlegesen - fel lehet tölteni. A Bakutól délre, a Shah Deniz mezőktől a Sangachal olaj-gázkikötőből kiinduló Dél-Kaukázus gázvezeték elindul a törökországi Erzurumig, ahol majdan, legkorábban hat év múlva beköthetik a már elkészült Nabucco vezetékbe. Ha addig sikerül megegyezni a törökökkel, akik a kelleténél jóval nagyobb gáztömeget emelnének le a Nabuccóba szánt mennyiségből, ha Európa túlkeveredik a pénzügyi válságon, ha meg lehet győzni a befektetőket, érdemes pénzüket a Nabuccóba forgatni, ha meg lehet győzni a kormányokat, hogy a Kaukázus térsége eléggé biztonságos ahhoz, hogy a gázvezeték működését ne akasszák meg helyi konfliktusok. Mint legutóbb az augusztusi ötnapos grúz-orosz háború idején, amikor mindkét, Grúzián áthaladó vezeték (a Baku-Tbiliszi-Ceyhan, BTC olaj-, és a Dél-Kaukázus gázvezeték) leállt - noha az orosz bombázók kínosan ügyeltek rá, nehogy eltalálják a föld alatt alig egy méter mélyen futó csöveket.

Nemcsak az oroszokkal, hanem Kínával is meg kell küzdeniük az európaiaknak a közép-ázsiai gázért. És itt is hátrányokkal indulnak. Mindenekelőtt a demokratikus, de szerfelett lassú és bonyolult döntési mechanizmusuk folytán. Kínában (de jelentős mértékben Oroszországban is) ezt a döntéshozó gépezetet vezetők egy szűk köre működteti. Peking reagálása a válság kihívásaira: több mint félezer milliárd dolláros gazdaságserkentő csomagterv, amely a kulcságazatokat segíti, mindenekelőtt növelve az energiabiztonságot. Míg a Nyugat (de még Oroszország is) az energiaberuházások viszszafogásával reagál, addig Kína ösztönzi azokat.

A Türkmenisztán-Kína vezeték 12 247 kilométeres hosszával a világ egyik legnagyobb ilyen beruházása lesz, és rekordgyorsasággal készül, jövőre már meg akarják indítani a Nabucconál másfélszer több gázt szállító rendszert. A türkmének, akik a világ egyik legnagyobb földgáztartalékán ülnek, egyre inkább Kína felé fordulnak, van még körülbelül évi kétnabuccónyi gázmennyiségük, amelyre biztos vevőt keresnek. A gázpiacokon, ahol évtizedekben mérik az időt és a 25 éves szállítási szerződések jelentik a sztenderdet, Kína, mint fizetőképes, hosszú távú vevő becsülete egyre nő.

Rekordidő, két év alatt, 2009-ig akarják megépíteni a Türkmenisztán-Dél-Kína gázvezetéket. Képünkön a jelképes első csőszakasz
Rekordidő, két év alatt, 2009-ig akarják megépíteni a Türkmenisztán-Dél-Kína gázvezetéket. Képünkön a jelképes első csőszakasz
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.