Európa az apró, de annál színesebb ünnepi különbségek kontinense, így a karácsonyi hagyományok is változatosak. A franciák, portugálok, máltaiak betlehemi jászolt is állítanak a karácsonyfa mellett, míg a keleti szláv népek a jászolt a padlóra vagy asztalterítőre szórt szalmával jelzik.

Csehországban, Olaszországban és Lengyelországban is egynapos böjt előzi meg az ünnepet, ami gyakran az első csillagok feljövetelekor kezdődik. Az ünnepi vacsorák leggyakoribb fogásai a halételek, nyugaton főleg a szárnyas, liba vagy pulyka, míg délen a malacsült a legnépszerűbb. Bulgáriában, Lengyelországban és Oroszországban 12 fogásos, hústalan menü kerül az asztalra. A cseh és lengyel lányok forró ólommal vagy méhviasszal igyekszenek kipuhatolni a jövendőjüket szenteste.

Az írek éjszakára tejet-kenyeret hagynak az asztalon és kireteszelik a zárat a vendégszeretet jeleként, ahogy a franciák is ételt-italt tesznek az asztalra, és égve hagyják a tüzet. Régi skót babona, hogy balszerencsét hoz, ha szenteste kialszik a tűz, mert a manók és tündérek ilyenkor szabadon járnak és csak a tűz tartja távol őket attól, hogy besurranjanak a kéményen. De nem csak a skótoknál garázdálkodnak a manók, görög társaik 12 nappal karácsony előtt bújnak elő a földből, míg a dán és norvég kópék egész évben a házak és istállók padlásán laknak, de egy tálka zabkásával vagy rizspudinggal meg lehet zabolázni őket.

A svéd gyerekeknek pedig egyenesen egy ilyen karácsonyi manó, Tomte hozza az ajándékot. Bizony, bár a legtöbb helyre a Mikulás vagy éppen a Kisjézus helyi megfelelője szállítja az ajándékot, vagy a portugálok esetében ketten együtt, a német vagy svájci gyerekek a Christkind(li)-nek írnak levelet, aki vagy maga a Jézuska rénszarvasos szánon, vagy pedig a követe egy gyönyörű, fehér ruhás angyal díszes koronával. A hagyomány szerint nem - vagy nem csak - szenteste lehet az ajándékozás napja. A baszk gyerekeket Olentzero, egy pogány szénbányász látogatja meg, aki hajdan elkísérte a három napkeleti bölcset a Kisjézushoz. Sajnos, a csúnya, de kedves olasz boszorkány nem ért rá a háromkirályokkal tartani, így La Befana azóta is a betlehemi csillagot keresi, minden évben január 7-e éjjelén seprűnyélen száll házról házra, leereszkedik a kéményen és a jó gyerekeknek finomságokat, a rosszaknak szenet hagy - akárcsak az oroszok Bábuskája.

A karácsonyfa-állítás szokása a legendák homályába vész. Egyesek szerint Szent Bonifác kidöntött egy tölgyfát, hogy megakadályozza egy gyermek feláldozását, s a fa helyén egy apró fenyő gyökerezett meg, ami a szent szerint Krisztust szimbolizálta. Mások Luther Mártonnak tulajdonítják, aki a monda szerint meglátta a csillagokat egy fenyő ágai közt, s kedvet kapott, hogy családjával feldíszítsen otthon egyet. Az első írásos beszámoló szerint már 1539-ben állt egy karácsonyfa a strasbourgi katedrálisban, s ez a szokás ez idő tájt elterjedt a céhek körében is, míg végül a XVII. századra Németország-szerte a családok már otthon is állítottak fát. A hagyomány a XVIII-XIX. században terjedt el Európában, mára a díszes karácsonyfa a karácsony elengedhetetlen része.

Az egyik legismertebb karácsonyi figura talán az amerikai Santa Claus, aki immár egyre több országban örvendezteti meg a gyerekeket december 24-én. 1863-ban kapta meg a nevét és a teljes felszerelést, pipával, szánnal, rénszarvasokkal - bár a Hawaii-szigeteken hajón, Kaliforniában pedig szörfdeszkán közlekedik. A hagyományok is államról államra változnak: Alaszkában a gyerekek csillagos póznát hordanak körbe, amit Heródes emberei követnek, hogy elfogják a csillagot, New Orleansban egy hatalmas szalaggal és magyalágakkal díszített ökör vonul az utcákon. A hagyományos angolszász ünnepi vacsora, akárcsak Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a legtöbb helyen a pulykasült áfonyaszósszal, azzal a különbséggel, hogy a déli féltekén tombol a nyár, ezért a legtöbb család a szabadban vagy a tengerparton ünnepel.

Latin-Amerikában sem fáznak karácsonytájt, s bár kétségtelenül nagyon vallásos ünnep, mégis tükrözi az itt élők temperamentumát. Az ünnepet megelőző hálaadó, vallásos időszak, a Novena és a december 24-i katolikus éjféli mise éppoly szerves része az ünneplésnek, mint az otthon felállított betlehemes jászol, az ajándékozás, a rengeteg friss virág, a tűzijáték vagy a tánc. Sok helyütt az ünnepségek már december elején-közepén elkezdődnek és egészen január 6-ig, a háromkirályok napjáig tartanak - a legenda szerint ekkor érkezett meg a három napkeleti bölcs a Kisjézushoz.

Mexikóban a gyerekek édességgel töltött, kötélen himbálózó agyag pińata-t törnek össze bekötött szemmel, Brazíliába Papai Noel érkezik Grönlandról, bár a legtöbb országban a Mikulás csak dekoráció, ami akár a karácsonyfa csúcsán is kiköthet, és a Kisjézus hozza az ajándékot december 25-én. Mára már ez a legelterjedtebb, bár a hagyományos ajándékozó nap január 6-a volt, hiszen a Jézuska is ekkor kapott ajándékot a háromkirályoktól. Kolumbiában ezen a napon ajándékoznak a keresztszülők, Mexikó legkisebbjei is kapnak valami apróságot, a venezuelai gyerekek pedig szalmát tesznek az ágyuk mellé, ami helyére ajándék kerül reggelre. Ha a tükörben fekete foltot látnak az arcukon, azt jelenti, hogy álmukban megcsókolta őket Boldizsár, a szerecsenkirály.

A Fülöp-szigetek az az ázsiai ország, ahol a kereszténység dominál, az itt élők karácsonyi hagyományai gyakorlatilag olyanok, mint a dél-amerikaiak. Sok ázsiai országban viszont sajátos módon ünneplik a karácsonyt. A japánok "Mikulása" Hotei-osho, egy buddhista szerzetes, bár a gyerekek nemigen kedvelik, mert a monda szerint még a tarkóján is szeme van. Nem is kimondottan családi ünnep, inkább a nélkülözőkkel és betegekkel foglalkoznak. Indiában is nagy hangsúlyt kap a szegények megsegítése, igaz, ők egymást is megajándékozzák a feldíszített banán- vagy mangófa alatt. Libanonban és a Közép-Keleten különféle magvakat ültetnek vattába két héttel karácsony előtt, s a kihajtott rügyekkel díszítik a betlehemi jászolt. Iránban a karácsony neve Kis Lakoma, hiszen december első 25 napja a béke, meditáció, templomba járás és böjtölés ideje. Ajándékozás és Mikulás sincs, de a gyerekek ilyenkor kapnak új ruhát. Irakban és Szíriában a család az udvaron gyűlik össze szenteste. Tüzet raknak, amit égő gyertyákkal állnak körül, míg a legkisebb gyermek felolvassa Krisztus születésének történetét, meggyújtják a tüzet, és amíg leég, zsoltárokat énekelnek. Ha teljesen hamuvá porlad, mindenki háromszor átugrik fölötte és kíván valamit. Szíriában a gyerekeknek a három bölcset cipelő legfiatalabb teve hoz ajándékot, ezért vizet és szalmát készítenek ki neki a teveistálló elé.

A Szentföldön, Betlehemben áll a Születés temploma, amelyben egy 14-ágú ezüstcsillag jelzi Jézus születésének a helyét. Minden évben hatalmas, díszes felvonulást tartanak - és három szentestét: külön a katolikusoknak és protestánsoknak, a görög ortodox és kopt egyháznak, valamint az örményeknek. Az is előfordul, hogy egyszerre zajlik a három mise a templom különböző részein, különböző nyelveken.

A misszionáriusoknak köszönhetően, a fekete kontinens sem marad ki a karácsonyból - és hasonlóképpen is ünnepelnek az emberek, mint európai, amerikai társaik, főleg családi összejövetelekkel, istentiszteletekkel, ajándékozással december 24-25-én. Viszont Etiópiában és Egyiptomban január 7-én tartják a karácsonyt. Az etióp ünnep, a Ganna legjellegzetesebb része a hosszú istentisztelet, a gyerekek legfeljebb egyszerű holmikat, ruhákat kapnak. Az egyiptomi kopt egyház ortodox katolikus, ahol az adventi időszak negyvennapos, mialatt tilos húst vagy tejterméket fogyasztani. A szokás szerint szenteste mindenki új ruhában megy templomba, a barátokat, rokonokat karácsony reggelén keresik fel édes süteménnyel és sörbettel.

Nemes Nagy Ágnes Karácsony

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron

narancsszín fények égtek hűvösen.

Pár varjú szállt fejem felett kerengve

s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.

- S egyszerre, mint gyors, villanó varázs

egy kicsi szó hullott elém: karácsony,

mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,

nem láttam többet kósza varjakat:

olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,

s olyan meleg volt, mint a nyári nap!

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991) Kossuth-díjas költő verse a kanadai Winnipeg városában kiadott Kanadai Magyar Újság 1967. december 19-22. számában jelent meg. Kötetbe nem sorolta, kézirata nem került elő, az újságkivágás a költő hagyatékában maradt fenn. Nincs adat róla, hogy Nemes Nagy Ágnes hogyan került kapcsolatba a magyar emigráns lap szerkesztőségével, hogyan juttatta el a kéziratot Kanadába.

A háromkirályok látogatása a Kisjézusnál - karácsonyi előadás Máltán a vallettai operaházban