A Bush-kormány okozta, az Obama-adminisztráció nekiveselkedik, Európa pedig megoldja - így végződhet a guantánamói probléma a legfrissebb tervek szerint. Portugália kezdeményezésére, Németország nyílt támogatásával a The Washington Post forrásai szerint legalább hat európai uniós tagország fontolgatja, hogy befogadjon abból a 60 guantánamói fogolyból, akik már a szabadon bocsátandók listáján szerepelnek. Európai állampolgár nincs köztük, a legtöbben arab országokból származnak. Mivel azonban nem zárható ki, hogy hazájukban kínzás, embertelen bánásmód várhat rájuk, oda nem térhetnek vissza - az USA pedig az eddig "ellenséges harcosként" kezelt jogfosztottakat is csak emberjogi szempontból makulátlan államoknak hajlandó kiadni. A 250 börtönlakó közül a többiek polgári őrizetbe, illetve bíróság elé kerülhetnek, de ennek mikéntje bizonytalan.

A Kuba szigetén található, különleges státuszú támaszponton őrzöttek közül a szabadon bocsátandókat már a Bush-kormány is ajánlgatta Európának, azonban elutasítás volt a válasz. Miután azonban Barack Obama a kérdés megoldására törekszik - a Pentagon pedig máris megkezdte a tervek kidolgozását "Gitmo" bezárására -, Európa hajlik a segítségre. A késlekedést egyelőre az okozza: George W. Bush még négy hétig hivatalban van. - A megválasztott elnök többször elmondta, hogy be kívánja zárni Guantánamót, és elnökként is ehhez tartja magát. De egyszerre csak egy elnök van hivatalban, amit tiszteletben tartunk - nyilatkozta Brooke Anderson, Obama egyik szóvivője. A kérdés felvetődik az EU külügyminisztereinek január végi ülésén. A dánok egyáltalán nem tartanak igényt fogolyra, a németek pedig ragaszkodnak ahhoz, hogy az USA semmilyen módon ne szólhasson bele az étvettek további sorsába. A zászlóvivő portugálok is tisztában vannak vele, hogy az áthelyezéseket otthon le kell nyeletni a közvéleménnyel. Az amerikaiakat nem lehet azzal vádolni, hogy élen járnának a megoldáskeresésben. Egy legfelsőbb bírósági ítéletet követően egy szövetségi bíró például elrendelte 17 kínai ujgur fogvatartott szabadon bocsátását az Egyesült Államokon belül. Ám a többi közt Condoleezza Rice külügyminiszter véleménye dacára a Bush-kormány fellebbezett a végzéssel szemben, és inkább az ujgurokat is a külföldre szeretné rásózni.

Eközben hétfőn egy szövetségi esküdszék bűnösnek nyilvánított öt, egyaránt külföldön született muzulmán fiatalembert, akik a Fort Dix-i amerikai katonai bázis ellen hajtottak volna végre terrortámadást az iszlám dzsihád részeként. A bíró a tavasszal közli a büntetési tételeket; a jugoszláviai, jordán, illetve török születésű elítélteknek az életfogytiglani börtön eshetőségével is számolniuk kell. Automata lőfegyvereket, gránátvetőket szereztek be, és annyi katonát akartak megölni a támaszponton, amennyit csak tudtak volna. Az FBI azt követően épült be a csoportba, hogy egy elektronikai áruházi eladó jelezte: egyes vásárlók olyan felvételeket akartak vele DVD-re másoltatni, amelyen lövöldöznek, és dzsihádra felszólító kiáltások hangzanak el. Szeptember 11-e óta ez lett volna az első terrortámadás amerikai földön.