Óvatos optimizmus Betlehemben
Betlehem az idén igazi karácsonyi hangulattal várja a városba látogató turistákat. Utoljára nyolc éve, a második intifáda kirobbanása előtt volt a mostanihoz hasonló, nagy várakozás. Jézus szülővárosa megsínylette az elmúlt évek erőszakhullámát, mivel gazdasága elsősorban a turizmusra épül.
Az idén már több mint egymillió turista érkezett a ciszjordániai városba, és csak december 24-re további 30 ezer látogatót várnak. Samir Hazboun, a betlehemi kereskedelmi kamara elnöke szerint jelentős javulás következett be a szállodák kihasználtságában: Betlehem háromezer szállodai szobája január közepéig le van foglalva. Salah Ta'mari, Betlehem kormányzója szerint szintén jelentős változás, hogy amíg régebben a turisták nagy része mindössze pár órát töltött a városban, ma már sokan itt éjszakáznak ahelyett, hogy visszautaznának Jeruzsálembe.
Hazboun szerint a gazdasági optimizmust jelzi, hogy jelenleg helyi vállalkozók újabb három szállodát építenek, további 250 szobával. A turizmuson kívül pedig, francia támogatással, ipari park is létesül Betlehemben. Ez egyfelől fontos eszköz lehet a munkanélküliség további csökkentésére, másfelől megszűnhet a helyi gazdaság kiszolgáltatottsága a turizmusnak. "Megvan a lehetőség, hogy Betlehem az egész régió számára modellként szolgáljon" - jelentette ki bizakodóan a kamara elnöke.
Annak ellenére, hogy hoszszú idő után a várost óvatos gazdasági optimizmus jellemzi, a betlehemi keresztény közösség kilátásai kevésbé kedvezőek. Az egykor keresztény többségű városban ma már a lakosság 80 százaléka muzulmán, és az elmúlt tíz évben a keresztények aránya 33 százalékról 20 százalék alá csökkent.
A keresztények számának drámai csökkenését senki sem vitatja, az okokról viszont megoszlanak a vélemények. Ta'mari kormányzó szerint alaptalanok azok az állítások, melyek a keresztények elleni diszkriminációval magyarázzák a nagymértékű elvándorlást, a keresztények elnyomására vonatkozó kérdést pedig egyenesen "ostobaságnak" minősítette.
Ta'mari véleményét osztotta több megkérdezett keresztény is a városban. A betlehemi Michel Awad például egyetértett, hogy a muzulmánokkal nincs különösebb feszültség, és az elvándorlásnak csakis gazdasági okai vannak. Hozzátette ugyanakkor, hogy félelemmel tölti el a keresztényeket, hogy számuk ilyen radikálisan csökken a palesztin területeken, és tartanak attól, hogy ez teljes marginalizálódásukhoz vezethet. Éppen ezért a karácsony jó alkalom arra, hogy a keresztények ismét kicsit reflektorfénybe kerüljenek.
A keresztények emigrációját gazdasági okokkal magyarázó véleményeket azonban sokan kétségbe vonják. Justus Weiner emberi jogi ügyvéd az elmúlt húsz évben több mint száz interjút készített palesztin területeken élő, illetve onnan elmenekült keresztényekkel. Weiner úgy véli, a betlehemi keresztények többsége meg van félemlítve a palesztin hatóság és a muzulmán többség által, és ezért nem mer nehéz helyzetéről őszintén nyilatkozni.
Az Al-Ayyam című palesztin napilapban Abd Al-Nasser Al-Najjar egy kivételesen erős hangvételű írásban hívta fel a keresztények helyzetére a figyelmet. "Mi folyamatosan egy szörnyű kultúrát táplálunk gyermekeinkbe, ahol a keresztényeket hitetleneknek tekintjük." Következtetésként hozzáteszi, hogy "nem szavakra van szükségünk, hanem progreszszív hozzáállásra és arra, hogy az igazságot a zsarnok vezetőink elé tárjuk, hogy ne csak papok és idős emberek maradjanak az egyetlen keresztények a Szentföldön és Jézus szülővárosában".
Betlehem, illetve a szomszédos Bét Szahur és Bét Dzsálá városok élére a törvény szerint keresztény polgármestert kell választani. Kérdés, hogy a jelenlegi trendeket figyelembe véve ez az állapot meddig lesz fenntartható, és hogy majd e privilégium megszűnése után mi marad majd az egykor oly fontos szentföldi keresztény közösségből. Azok mindenesetre, akik kizárólag gazdasági okokra vezetik viszsza a keresztény kivándorlást, talán most még bizakodhatnak, hogy a trend megállítható.
2008. december,
Betlehem-Jeruzsálem
