Leírható az osztrák jótékonyság

2008-12-23

Az ilyen ínséges időkben igazán van helye a jótékonyságnak - és hogy azok, akik szívesen adakoznak, kapjanak némi ösztönzést, az osztrák kormány sokéves huzavona után végre döntött: a humanitárius szervezeteknek és közvetlenül az emberek gondjain segítő projekteknek juttatott pénzek a jövő évtől leírhatók az adóból. Az eredeti javaslat ennél szélesebb körű volt, ám Josef Pröll pénzügyminiszter hajthatatlan maradt, és a kedvezményből mind a környezetvédelmi, mint az állatvédő szervezeteket kizárta.

Ennek megfelelően a visszhang is vegyes. Az érintettek - köztük a Vöröskereszt, a Caritas, az SOS Gyermekfalu, 12 egészségügyi egyesület,
22 fejlesztési segélyegyesület - a túlélésnek örvendeznek, miközben különösen a nagyobb környezetvédelmi szervezetek (Greenpeace, WWF, Global 2000) katasztrófát emlegetnek, és a szomorú elmúlástól tartanak. Bármennyire is szívesen adakoznak az osztrákok, a pénzügyi válság hatása máris érződik: az adományok jócskán csökkennek, tükrözve nem is a lakosság anyagi helyzetének romlását, hanem inkább a pánikot. A Caritas az idén húszszázalékos csökkenéssel számol.

Tekintélyes összegről van szó, tavaly összesen 430 millió euró folyt be a jótékonysági szervezetek számlájára. Míg 2007-ben a megkérdezettek 81 százaléka jelezte, hogy kisebb-nagyobb összeget fordított ilyen célra, az arány az idén hatvan százalékra csökken. A felmérésekből azt is tudni, hogy sok kicsiből jön össze a tekintélyes összeg: a tipikus osztrák adományozó vidéken élő, felsőfokú végzettségű 60 év körüli nő, aki évi 23 eurót juttat a rászorulóknak. Az öszszes adomány nagyjából ötven szervezet között oszlik meg. A huszonkét egyesületet egyesítő fejlesztési segély szervezet mögött mindjárt a második a Vöröskereszt, évi 39 millió euróval. Szinte ugyanennyi jut a Caritasnak és csak valamivel kevesebb az SOS Gyermekfalunak. A gazdasági kutatók számításai szerint a kormány döntésével a költségvetés évente 50-90 millió eurótól esik el.

A kedvező fejleménnyel szinte párhuzamosan új és új formái jelennek meg a humanitárius segítségnek. Van köztük olyan, amely közvetlenül érintheti Magyarországot is. A bécsi Unruhe Magánalapítvány az idén már ötödször hirdette meg SozialMarie elnevezésű pályázatát olyan intézményeknek, amelyek újító jellegű szociális projektet valósítanak meg. A fődíj 42 ezer euró. Kisebb - harmadik helyezéssel járó - díjat kapott már magyar alapítvány is: tavaly a Roma help Roma projekt részesült ötezer eurós jutalomban. A magánalapítvány ezzel a módszerrel a megszokottól eltérő utat választ a segítségnyújtásra. Nem közvetlenül a rászorulóknak, hanem a különlegesen innovatív ötletekkel másokat segítőknek juttat anyagi támogatást.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.