Duplázik az USA Afganisztánban
Jobbra át! - adja ki a vezényszót Amerika a csapatoknak, vagyis Irakból húzódjanak keletre, Afganisztánba, amelyet Barack Obama (is) a legfontosabb hadszíntérnek tart. Michael Mullen tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szombaton azt mondta: a nyárra 20-30 ezer fővel bővülhet az amerikai erők létszáma az ázsiai országban. Ez minden várakozást meghalad, az amerikaiak most 31 ezren vannak az országban, részben NATO-kötelékben. Négy szárazföldi dandár kiküldése már előkészítés alatt van. A biztonsági helyzet 2001 ősze óta nem volt olyan rossz mint az idén.
A parancsnokok régóta szorgalmazzák, hogy további csapatok siessenek a kanadaiak és a britek segítségére Kabul környékén, illetve délen. - A tálibok, a szélsőségesek egyre kifinomultabban és hatékonyabban harcolnak. Csatát még nem nyertek, de fokozták az erőszakot - indokolta a döntést Mullen. - Ma gyakorlatilag minden terrorfenyegetettség, amelyről tudomásunk van, az afganisztáni-pakisztáni határterületekre vezethető vissza. Az elmúlt egy évben a pastu szeparatisták és a vallási fanatikusok összefonódását láttuk - mondta nemrég Michael V. Hayden tábornok, a CIA igazgatója.
Robert Gates védelmi miniszter, aki Obama kormányában is megtartja posztját, eközben a minap Guantánamo bezárására irányuló tervek kidolgozására utasította tárcáját. Ez azonban még nem jelent döntést, hanem csak azt: a Pentagon felkészül egy ilyen értelmű elnöki rendelkezésre.
Noha Obama egyértelműen kimondta, hogy bezárja Guantánamót, a Kuba szigetén található bázis számos kérdést felvet. Hogyan lehet a katonai pereket polgári eljárásra változtatni? Milyen országok veszik át a szabadon bocsátandókat, akik az Egyesült Államokban nem maradhatnak, hazájukban pedig félő, hogy kínzásnak vetik alá őket?
Patthelyzet alakulhat ki a szeptember 11-i támadás vádlottainak perével kapcsolatban is. Stephen Henley hadbíró ezredes a minap január 4-ig kért szakvéleményt arról, hogy mit kezdjen öt guantánamói vádlott, köztük Khalid Sheik Mohammed beadványával, miszerint per nélkül fogadja el írásban tett beismerő vallomásukat.
Miután Hayden tábornok, a CIA igazgatója elismerte, hogy Mohammedet a vízbefojtás határát súroló, kínzásnak tartott technikával vallatták, mindennek kétséges a jogi értéke. Ha az időhúzás oda fut ki, hogy polgári bíróság foglalkozik majd az üggyel, úgy az eddigi bizonyítékokat semmisnek nyilváníthatják. Anthony D. Romero, az Amerikai Polgárjogi Unió ügyvezető igazgatója szerint amennyiben pedig a beismerő vallomások elfogadhatóak lesznek, a hivatalba lépő Obama-kormány nehézségekbe ütközik majd, hogy a pert polgári színtérre vigye át. Lehet, végül a vádlottak kivégzését is végig kell néznie, amennyiben a Pentagon vállalja annak terhét, hogy gyakorlatilag per nélkül a halálba küldjön embereket. - Ez a kirakatper nem más, mint zsarolási kísérlet Obamával szemben, és lehetőségeinek korlátozása - fogalmazott Tom Durkin, az egyik vádlott ügyvédje a The Washington Postnak.
