Éles szavak után kényes feladat - mi lesz a CIA-val?
Most ezután kell átvennie a CIA felügyeletét is, s ez a Fehér Házba vezető út egyik mocsaras terepének bizonyul.
The New York Times
A múlt héten a CIA-veterán John Brennan, akit széles körben tartottak Obama legvalószínűbb választásának a hírszerzési ügynökség élére, visszalépett a jelöltségtől, miután liberális kritikusai támadták a CIA fogva tartási - és kihallgatási programjában játszott állítólagos szerepe miatt. Brennan azzal tiltakozott a vád ellen, hogy "erős ellenzője" volt az ügynökségnél a kemény vallatási módszereknek, ám Obama nyilván úgy döntött, hogy jelölése nem éri meg az összecsapást néhány leglelkesebb baloldali támogatójával.
Az utód keresését és Obama jövendő viszonyát az ügynökséghez bonyolítja a feszülő kettősség: nyilván egyértelműen szakítani akar a Bush-adminisztráció általa korábban elítélt politikájával, viszont nem akarja elidegeníteni magától azt a kormányzati intézményt, amelynek központi szerepe van az al-Kaida elleni harcban.
Mark M. Lowenthal hírszerzési veterán szerint, aki 2005-ben hagyta el a CIA egyik vezető posztját, Obama döntésének, amellyel kizárta Brennant a vezetőjelöltek közül, üzenetjellege volt. "Ha a CIA-nál dolgoztál a terror elleni háború idején, akkor meg vagy bélyegezve", s ez aggodalmat keltett az ügynökség titkos állományában.
Az első kérdések egyike, amellyel Obamának meg kell birkóznia: mi legyen a CIA fogva tartási gyakorlatával. Tartsanak-e fogva továbbra is titokban foglyokat, a katonai kihallgatók számára engedélyezettnél keményebb módszerekkel vallatva őket, és átadjanak-e terroristagyanús személyeket olyan országoknak, ahol történelme van a kínzásnak?
Az elnökválasztási kampányban Obama állandó témája volt, hogy vissza kell állítani az "amerikai értékeket" a terrorizmus elleni küzdelemben. Megígérte, hogy betiltja a CIA titkos vallatási szabályait, s minden kihallgatótól megköveteli az amerikai hadsereg szolgálati szabályzata idevonatkozó előírásainak alkalmazását. (...)
A CIA illetékesei már régóta úgy érveltek, hogy kihallgatási módszereik nyilvánosságra hozása csak arra lenne jó, hogy az al-Kaida felkészítse embereit az ellenállásra. De hozzáteszik, a titkolódzás az ügynökség letartóztatási programjával kapcsolatos túlzásokhoz és mítoszokhoz vezetett.
Az elnökválasztási kampány idején Obama munkatársai azt mondták, a jelölt megfontolja majd, megengedje-e a CIA-nak, hogy tengeren túli börtönökben tartson foglyokat, ám mindenesetre ragaszkodni fog hozzá, hogy azokat a Nemzetközi Vöröskereszt ellenőrei meglátogathassák. És azt is mondták, véget fog vetni annak a gyakorlatnak, hogy terroristagyanús személyeket "átadjanak" olyan országoknak, ahol alkalmaztak már kínzást.
Az Obama-stábbal találkozó nyugállományú tábornokok egyike, Paul D. Eaton, aki 2003-2004-ben a hadsereg részéről felügyelte az iraki fegyveres erők kiképzését, azt hangoztatta, kulcsfontosságú a vezetés számára a helyes álláspont közvetítése a foglyokkal való bánásmód tekintetében.
Eaton felidézte, hogy Dick Cheney alelnök egyszer puszta "vízbe mártogatásként" jellemezte a fulladással fenyegető vallatási technikát, amelyet sok jogi tekintély kínzásnak tekint és rámutatott, hogy az ilyen kijelentések azt sugallják a közkatonáknak, hogy a brutalitás valójában nem tiltott.
"A kormány rossz jelzést küldött a hadseregnek", mondta Eaton. "Nyolc éven át aláásták a rendet és a fegyelmet."
Általános a várakozás, hogy Obama leváltja Michael V. Haydent, a CIA igazgatóját. A posztra esélyes lehetséges jelöltek között emlegetik Stephen R. Kappest, az ügynökség veteránját és helyettes igazgatóját, Tim Roemer korábbi indianai kongresszusi képviselőt, aki tagja volt a szeptember 11-i merényletet kivizsgáló bizottságnak, Chuck Nagelt, Nebraska republikánus szenátorát, aki januárban kiválik a szenátusból, valamint Jack Divine-t, az ügynökség titkos műveleteinek korábbi vezetőjét, aki a szeptember 11-i merényletek előtt elhagyta a CIA-t.
A Brennan személye körüli kavarodás - ő egyébként a korábbi CIA-igazgató, George J. Tenet kabinetfőnöke volt - okozta az eddigi a legnagyobb zavart a kormányzat átvételének amúgy sima folyamatában. A CIA egyes veteránjai szerint Obama nehezen talál majd olyan jelöltet, akit mind az ügynökség régi munkatársai, mind a Demokrata Párt balszárnya elfogad.
A. B. Krongard Tenet alatt a CIA harmadik számú vezetője volt, abban az időben, amikor bevezették a letartóztatások és kihallgatások programját. Krongard szerint Brennan "háború áldozata", s kijelentette: a CIA taktikáját politikai okokból kérdőjelezik utólag meg. Brennan jelölésének kudarca "óriási veszteség az ország számára", mondta Krongard. A CIA-veterán ugyanakkor úgy vélte, hogy az ügynökség végül, új igazgató alatt és új politikai irányelvek szellemében, megtalálja majd a közös nevezőt Obamával.
"A CIA sem más, mint a többi hely", mondta. "Ott az emberek 25 százaléka valószínűleg igazán szereti Obamát, 25 százaléka nem szereti, 50 százalékuk pedig nyitott."
1 A The New York Times 2008. december 18-i számának a "Jelentés a kínzásokról" (The Torture Report) című vezércikke a szenátus fegyveres erők bizottságának kétpárti összegzését elemzi. Mint írja, a jelentés bűnvádi eljárást is megalapozhat Rumsfeld védelmi miniszter és több tanácsadója ellen.
(Az eredeti cikk 2008. december 6 -án jelent meg a New York Times hasábjain)
