A bizottság gyanúba keveredett két tagjának állítása szerint ők csak elfogadtak egy meghívást, amelynek az volt a célja, hogy a kínai kormánynak elmondják, hogy mi szükséges a Nobel-díj odaítéléséhez. Ha ez a "felvilágosítótevékenység" nem két luxusutazás keretén belül történik, vagy ha az utazást a bizottsági tagok maguk fizetik, akkor nem is lett volna belőle probléma. A vizsgálat alá vont két tudós azzal is védekezik, hogy három éve - amióta ez a felvilágosítómunka folyt - nem volt kínai Nobel-díjas, tehát szó sem eshet korrupcióról.

A svéd főügyészség információs irodája lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy egy korrupciós ügy nem akkor válik bűncselekménnyé, ha a tevékenység okozta eszmei vagy anyagi kár létrejön, hanem már akkor is, ha a korrupciós céllal tett ajánlat anyagi következményekkel jár. Az utazás és az otttartózkodás költségeit a kínai állam állta, tehát a bűncselekmény feltételezhetően megvalósult, ezért a vizsgálat elkerülhetetlen. Az ilyen típusú bűncselekmények Svédországban háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandók.

Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért szaporodott meg Svédországban az utóbbi években a korrupcióval kapcsolatos bűnesetek száma (Gripen-ügy, Systembolaget-ügy és a többiek), a főügyészségség nem kívánt válaszolni.

Svédországban a Nobel-díjjal kapcsolatos hírek a nemzeti büszkeséget érintik. Annál is inkább kínos az ügy, mivel Christer van der Kwast főügyész viszont az odaítélt orvosi Nobel-díj és az Astra Zeneca gyógyszeripari konszern közötti összefonódásokat tartja roppant gyanúsnak.